Nemzetstratégiai pénznyelőcső
A hazai gázfogyasztók és adófizetők havi több mint 300 millió forintból tartják fenn a tavalyi átadása óta tök üresen kongó magyar-szlovák gázvezetéket. A piac ugyanis drágállja az állami vezeték szolgáltatásait. Orbán Viktor és Pintér Sándor nemzetstratégiai okokból még így is szükségesnek tartja a vezetéket. Mindezt mi álljuk.
Havi 334 millió forintjába fáj a hazai gázfogyasztóknak és adófizetőknek az állami magyar-szlovák gázvezeték, amely tavalyi átadása óta üresen kong - derül ki a tulajdonosi jogokat gyakorló Pintér Sándor belügyminiszter Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. A 115 kilométer hosszú, a magyarországi Vecsést a szlovákiai Felsőzellővel összekötő gázcső hazai szakaszának üzemeltetője, az állami Magyar Gáz Tranzit Zrt. üzemeltetési költsége havi 253 millió forint.
|
Fico és Orbán a félkész vezeték átadásán Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A több mint negyvenmilliárdos beruházásra felvett hitelek törlesztőrészlete pedig havi 81 millió. Az amúgy szokatlanul tárgyszerű irat alapján a magyar gázfogyasztók a gázdíjon keresztül havi 221 millió forintot adnak össze az üres állami gázcső fenntartására. A fennmaradó összeget a közlés tanúsága szerint abból a 4 milliárd forintos állami költségvetési juttatásból állhatják, amit 2015-ben kaptak tőkepótlási és likviditási okokból. Forgalmi díj forgalom híján „nem keletkezik" - állapítja meg a közlemény lehangoló irodista-fordulata. (Az eredeti kormányálmok szerint nem az adófizetők pénze, hanem alapvetően e piaci, kereskedelmi bevétel lenne hivatott fedezni az üzemeltetési- és hitelköltségeket.)
A tárcavezető közlése szerint a lehetőség az orosz-ukrán viták, az ukrán szállítások felfüggesztése, az alacsony olajár, a magas hőmérséklet és a magas szlovák határdíjak miatt nem mozgatta meg a gázkereskedők fantáziáját. Ugyanakkor nemzetstratégiai okokból továbbra is szükségesnek nevezi a létesítményt.
Mint ismeretes, a gázvezetéket eredetileg megtervező Mol már 2010-ben is a piaci érdeklődés hiánya miatt fújta le a tervet. Ezután Orbán Viktor kormányfő úgymond energiastratégiai okokból az állami megvalósítás mellett döntött, a felmerülő költségeket a hazai gázfogyasztókra - illetve utólag az adófizetőkre is - hárítva. Az EU döntése nyomán a gázkereskedelemmel is foglalkozó állami MVM-től összeférhetetlenség miatt végül a Belügyminisztériumhoz került a társaság. A vezeték végső átadása több évet csúszott, miközben Orbán Viktor és Robert Fico magyar és szlovák kormányfő a 2014-es választások előtt, félkészen már át is adta a vezetéket.
Kormányközeli szakértők szerint már pusztán a cső léte is javítja az oroszokkal szembeni tárgyalási pozícióinkat, mások szerint azonban ezt semmi se bizonyítja. Az orosz gázárak alapvetően a nemzetközi olajárhoz kötöttek. Így annak csökkenését alighanem javarészt a nemzetközi olajár harmadára olvadása befolyásolta, semmint a magyar-szlovák cső. Igaz, kormánysugalmazások szerint ma már az oroszoknak fizetendő magyar gáztarifára a nemzetközi gázárak is hatnak. Viszont a nemzetközi gázárak is töredékükre estek. A Fidesz-kormány nem hozza nyilvánosságra az orosz gázárat és annak képletét. Talán azért se, mert az ország által kifizetett gázár - feltehetőleg valóban jelentős - csökkenéséből eddig egyetlen forintot se hárított át a lakossági rezsi csökkentésére. Ha tehát az üresen árválkodó gázcső esetleg javítja is a magyar fél tárgyalási helyzetét a titkos gázártárgyalásokon, abból a beruházást álló magyar adófizetőknek eddig semminemű haszna nem származott - fogalmaznak megfigyelők.
Több állam - kevesebb hatékonyság
Az állami Magyar Gáz Tranzit Zrt. dolgozói létszáma 43 fő, a havi bérköltség 28 millió forint - közli a Belügyminiszter. Itt szükségesnek tartja leszögezni, hogy ez a létszám a minimum. A kitétel bizonyára arra utal, hogy a hazai gázvezetékrendszer "fennmaradó" 98 százalékát birtokló, Mol-tulajdonú FGSZ Zrt. közel 5800 kilométer hosszú vezetékrendszerére fajlagosan jóval kevesebb munkavállaló jut. Míg az állami MGT-nél könnyű kiszámolni, hogy valamivel több mint két kilométerre jut egy munkavállaló, addig az FGSZ-nél ez a szám több mint 7 kilométer. Vagyis az állami MGT-nél vagy háromszor annyian végzik el ugyanazt a munkát, mint az - amúgy részben szintén állami - Mol leánycégénél.