Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsornak azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nem csak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.
Tasó László a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkár pedig azt közölte, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják. Az elképzelések szerint a Szuhoj nemcsak a gépeket, de pénzt is adna a légitársasághoz.
A Népszabadság információi szerint a tárgyalásra az állami tulajdonú Malév GH földi kiszolgáló cég vezetőségét is berendelték. Információink szerint ugyanis az elképzelés az, hogy Magyar részről a Malév GH földi kiszolgáló és az Aeroplex repülőgép-karbantartó vállalatot vinné be a Magyar állam a cégbe. Ami sajátos magyar megoldás, hiszen mind a két cég pénzügyileg leromlott állapotban van, újraszervezésre vár, jelen állapotában nemhogy érték lenne egy esetleges új légitársaságban, épp ellenkezőleg: rengeteg pénzt vinne el a projektből.
Az is érdekes felvetés, hogy ha a repülőket és a pénzt is az orosz fél adja, mitől lesz a légitársaság uniós? Ez a státusz a repülési jogokhoz szükséges, s akkor számít egy légitársaság annak, ha tulajdonosa legalább felerészben uniós.
A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása - hangzott el a tévéműsorban. Hogy ez a mondat pontosan mit jelent, az nehezen értelmezhető. A magyar gazdaságnak valóban jól jönne egy budapesti központú légitársaság, amely olyan útvonalakon repül, amelyeket a jelenlegi diszkont légitársaságok nem fednek le. Elsősorban a balkáni összeköttetések hiányoznak a magyar gazdaságnak, négy évvel a Malév csődje után ugyanis a piac ezeket az útvonalakat nem tudta pótolni. Nyilván azért, mert a 180 személyes gépek, amelyekkel a diszkontok repülnek, nem tudják nyereségesen repülni ezeket.
Hogy a 110 millió euró a magyar gazdaságban lecsapódó nyereség, állami bevétel esetleg árbevétel, azt nem tudni. A hatgépes flottát üzemeltető cég nyereségének túl sok, árbevételének viszont túl kevés : hat géppel ugyanis még gyenge, hatvan-hetven százalékos töltöttség mellett is jóval évi százmilliárd forint fölött kellene lenni az árbevételnek.
|
Az Aeroflot színeiben
Luke MacGregor / Reuters |
Az új légitársaság mostani terve egyébként iparági forrásaink szerint összefügghet a Malév négy évvel ezelőtti csődjével. Amely miatt az orosz külkereskedelmi bank, amely a Malév finanszírozója és tulajdonosa is volt a 2007-es privatizációt követően, mintegy százhúsz millió eurós veszteséget volt kénytelen leírni. A csődöt követően nyílt titok volt, hogy az orosz-magyar tárgyalásokon rendre felmerült ennek az ellentételezése, s erre mindeddig nem találtak megoldást a felek. Az ügyet ismerők elképzelhetőnek tartják, hogy a Szuhoj beengedése az Európai légiközlekedésbe, s úgymond egy uniós referencia-légitársaság üzemeltetése megfelelő ellentételezése lehet ennek a mintegy harminc-negyvenmilliárd forintnyi „tartozásnak".
A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. Érdekesség, hogy 2009-ben még a Malév is rendelt belőle harmincat, de pénz hiányában a megrendelést sosem véglegesítették. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig szűk hetvenet adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust. A nyilvántartások szerint a repülővel a közelmúltban rendre előfordultak műszaki hibák.
