Az MSZP szerint a rezsicsökkentés igazságtalan és hosszú távon fenntarthatatlan – közölte Tóth Bertalan országos elnökségi tag a szocialisták pártalapítványaként működő Táncsics Alapítvány mai megújulóenergia-ügyi konferenciáján. A Fidesz-kormány általános közműdíjcsökkentése szociálisan érzéketlen, azt a látszatot kelti, mintha az energia ára nem függne a piaci viszonyoktól, és a fejlesztések elmaradását eredményezi. Ezzel szemben a párt az épület-energiahatékonyság jelentős növelésében látja a kiutat.

Szigeteléssel és a fűtés korszerűsítésével szerinte mintegy 40 százalékos fogyasztás-, így értelemszerűen kiadáscsökkenés lenne elérhető. A megtakarításból 20 százalékot rögtön a beruházás befejezése után megkapnának az érintett lakástulajdonosok. A további 20 százalékot pedig a kivitelezés kisebb részére felvett hitelek törlesztésére fordítanák. A futamidő végén eme további ötöddel is csökkenhetne a rezsi. Józsa István frakcióvezető-helyettes – előző kormányzati ciklusuk dicsérete, illetve az Orbán-kabinet energetikai tevékenységének bírálata mellett – a rezsi kapcsán a szociálisan érzékeny, úgynevezett tömbtarifa mellett tette le a voksát. Érvei szerint a legkevesebbet fogyasztó 40 százalék a rezsicsökkentésnek csupán a 10 százalékát kapja kézhez. A legtöbbet felhasználó 10 százalékhoz folyik be a rezsicsökkentési megtakarítás 30 százaléka – tette hozzá. Elképzeléseik szerint egy általános, 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az átlag alatt fogyasztók számára akár 20 százalékos mérséklés is elérhető lenne. Efelett maradhatna a 10 százalékos csökkentés, míg a legtöbbet fogyasztó néhány százalék tarifáját nem kellene mérsékelni. A rezsifizetésre már nem képes, leszakadó rétegek számára szociális alap létrehozását indítványozta. 

Kérdésünkre, miszerint ennek szellemében mit tennének, ha kormányra kerülnének, leszögezte: a lakossági rezsidíjak átlagát megtartanák a jelenlegi, alacsony szinten, sőt a keveset fogyasztók számára további mérséklési lehetőséget is lát. (A Fidesz szerint a baloldal nem fogalmaz egyértelműen a rezsicsökkentésről, és ha kormányra kerülnének, "eltörölnék azt".) Józsa István nem tagadta, hogy 2002–2010 közötti kormányzásuk során megháromszorozódtak a gázárak. Ezt viszont azzal indokolta, hogy az annak alapjául szolgáló nemzetközi olajárak ezalatt megnégyszereződtek. Vagyis azt szerinte csak tompítottan érvényesítették. 2010 óta viszont ˜– tette hozzá – az olajár valamivel a hordónkénti 100 dolláros árszint felett stabilizálódott, sőt az áram és a gáz nemzetközi ára folyamatosan csökken. Ebből tehát szerinte nem tűnik olyan nehéznek a csökkentés, amit az Orbán-kabinet saját eredményeként állít be.

Arról, hogy a szocialisták mennyit költenének az épületek energiahatékonysági felújítására, a konferencián meglehetős nagy számok hangzottak el. Tóth Bertalan szerint az ország évi 100 milliárd EU-támogatást kaphat e célra, amit 30 milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevétel és 30 milliárd hitel egészíthet ki. Úgy vélik, ehhez nem lenne szükség a lakó részéről önrész biztosítására. Adataik szerint mintegy 2 millió hazai lakásban lenne szükség felújításra.

Szabó Imre volt környezetvédelmi tárcavezető – a kormányzásuk idején indított épületenergetikai támogatási programok méltatása mellett – a panel- és szövetkezeti lakások számára 90 százalékos, lakásonként mintegy 2 millió forintos vissza nem térítendő támogatást tartott szükségesnek. A többi épülettípus esetében szintén 60 százalék feletti arányt tartott kívánatosnak. Hátrányos helyzetű települések napelemparkjainak kialakítását illetve a háztartások égő- és háztartásigép-cseréjét az állam száz százalékban támogatná, a taxivállalatokat pedig 80 százalékos juttatás mellett szerelnék fel elektromos autókkal. Mindezek végrehajtásához évi 230 milliárd forintra lenne szükség. Arra a kérdésünkre, hogy biztos lesz-e erre keret, a konferencia egy résztvevője – utalva arra, hogy az Orbán-kabinet csak eddig ezermilliárd forintot költött energetikai részvények vásárlására – kérdésünkre úgy fogalmazott: egy kormánynak arra van pénze, amire akarja, vagyis lesz.

Bart István, a felújításokban érdekelt cégeket képviselő Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. igazgatója Hazai Hatékonyság programjukat ismertetve évi összesen 180 milliárd forint forrást tartott lehetségesnek erre fordítani uniós támogatásokból, valamint kereskedelmi és fejlesztési hitelekből. A vissza nem térítendő támogatások helyett "intelligens" támogatások mellett szállt síkra. A jelenlegi kormány által indított – általuk amúgy üdvözölt – programok hibájaként rótta fel, hogy noha a támogatási mérték akár az 50 százalékot is eléri, ezt csak a módosabbak képesek felvenni. Ezt bizonyíthatja, hogy a legutóbbi fűtésfelújítási program nyerteseinek országos sorrendjében Budapest II. és XII. kerülete végzett az élen.

A konferenciáról Mesterházy Attila pártelnök az Együtt-PM-mel folytatott tárgyalásokra hivatkozva maradt távol. A hallgatóság soraiban ült például Szanyi Tibor, Kékesi Tibor képviselő, Podolák György, a párt energetikai tagozatának elnöke és Hatvani György egykori helyettes államtitkár is.

Kell az atom

Az MSZP politikusai a konferencián lényegében kiálltak a paksi atomerőmű bővítése mellett. Józsa István megfogalmazása szerint kiállnak a jelenlegi élettartam-hosszabbítás mellett, a bővítést "viszont csak" széles körű társadalmi támogatás mellett tudják elképzelni. Szabó Imre a kérdésben úgy fogalmazott, az atomerőmű most és a jövőben is megkerülhetetlen, de "korlátokhoz kell kötni". Miközben tehát támogatják a nagy, központi áramtermelők fenntartását, hitet tettek a kis, helyi – akár megújuló energiás – áramtermelők mellett is. Józsa István hevesen bírálta a kisebb, gázból áramot és hőt előállító egységek támogatásának megvonását.