Nem sok jót jósol nekünk az IMF
A főbb irányokat illetően egyértelmű kép bontakozik két közzétett és egy pénteken publikálandó előrejelzésből: a személyiadó-csökkentéstől remélt serkentés, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és a válságadók kivetése egyelőre arra elegendő, hogy a tíz közép- és kelet-európai új uniós tagállam növekedési versenyében az utolsó előtti helyet foglalja el Magyarország, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank friss elemzése szerint 2012-ben 2,8-3 százalékkal bővítheti gazdaságát, nagyjából cseh iramban, megelőzve Szlovéniát.
A többiek viszont ennél gyorsabb ütemet diktálnak, bár a fellendülés mindenütt törékeny, a belső fogyasztás alacsony, a banki hitelezés és a beruházási kedv pedig nem nagyon élénkül, ami különösen szembeötlő Magyarország esetében a Világbank összehasonlító táblázatain. Az IMF az élénkítés fentebb leírt magyar módszerének eredményeként is mérsékelt növekedést említ, míg mindkét nemzetközi pénzügyi intézmény négy százalék körüli GDP-arányos deficitet tüntet fel számsoraiban 2012-re, vagyis jóval magasabbat a konvergenciaprogramban említett 2,5 százaléknál.
Eltér a két elemzés 2011-t illetően: az IMF szerint a GDP 11 százalékára rugó kötelező magánpénztári vagyon visszairányításával majdnem négy-, a Világbank szerint valamivel több mint kétszázalékos többlet keletkezik. De mint Kaspar Richter, a Világbank szakértője lapunknak Brüsszelben megjegyezte, a magyar kormány a strukturális reformok részletezésével még adós maradt, be kéne mutatni, hogy fenntartható módon alacsonyan tudja tartani a költségvetési hiányt. Ami pedig a különadókat illeti, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, eredményesebb az adóalap szélesítése, mint néhány szektor kitüntetett terhelése.
Az IMF a maga elemzésében rámutat, hogy az eurózóna perifériájának válsága ugyan még nem terjedt át Közép- és Kelet-Európára, de az eshetőség megvan, azaz a sebezhetőséget mindenképpen csökkenteni kellene, annak tudatában, hogy a nyugat-európai bankok e térségben foghatják vissza tevékenységüket, ha bajba kerülnek. Ám az IMF egyúttal sürgeti a pénzügyi integráció folyamatának felgyorsítását is.
A Valutaalap az eurózóna számára 1,6 és 1,8 százalékos vontatott növekedési ütemet jelez előre 2011-re és 2012-re, Európa többi részének ennél gyorsabbat. Ám a Világbank anyagának bemutatóján azt mondta Georg Fischer, az Európai Bizottság foglalkoztatásügyi főigazgatóságának igazgatója, hogy a válság előtti bővülési iram nem tér vissza, az EU10 térségben sem, szerencsés esetben négy százalék lehet, jobb tehát reális terveket szövögetni.
Az Európai Bizottság, amely pénteken mutatja be tavaszi előrejelzését, s szintén elégedetlen volt a magyar strukturális reformok részletezésével, az eddig megismert intézkedések megvalósulásának kockázatait is beépíti elemzésébe, vagyis az idei különleges év után jövőre ő is az uniós plafonnak számító három százaléknál magasabb hiányt vetít előre, miközben növekedési prognózisa nem térhet el érdemben a két másik intézményétől. A konvergenciaprogram benyújtása után már ismertettük a brüsszeli kétségeket, s továbbra is a kérdések hosszú sorát szaporítja például a rokkantnyugdíjasok munkaerő-piaci visszaterelésének, vagy a közmunkaprogramoknak a közkiadásokra gyakorolt hatása.
