A nyugdíjasok járandósága legfeljebb a kormány által számított infláció mértékével, azaz 1,6 százalékkal emelkedik 2016-ban. A jelentősen alulbecsült inflációval a kormány az előző öt év gyakorlatával szakít, s megállítja ezzel a nyugdíjak reálértékének folyamatos növekedését. Adja, ami jár, de annál egy forinttal sem többet.
Az Orbán-kormány előző ciklusában meghozott törvénymódosítás értelmében mindig a következő évi becsült (tehát nem a valódi) inflációhoz igazítják a nyugdíjemelést. Ha az év második felében kiderül, hogy a pénzromlás üteme nagyobb, mint az előrejelzés, akkor visszamenőlegesen kifizetik a különbözetet. A lényeg, hogy a nyugdíjak reálértéke nem romolhat. Viszont nőhet, ha a kormány – ahogy az előző években rendszeresen – túltervezi az inflációt.
Így történt 2013-ban, amikor a kabinet 5,2 százalékot emelt, ennek harmada volt a tényleges infláció, a nyugdíjak reálértéke tehát jelentősen emelkedett. Akárcsak tavaly, amikor 2,4 százalékot adtak, ehhez képest az árak 0,2 százalékkal csökkentek. Az idén 1,8 százalékra becsülte a pénzromlás ütemét a kormány, de ezt legfeljebb akkor tudja hozni, ha megemeli a befolyása alatt álló hatósági árakat, egyébként csupán 0,3 százalékos lehet az idei éves fogyasztói árindex a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint.
Jövőre viszont fordul a kocka, az eddig laza számokkal operáló kormány behúzza a kéziféket. Az NGM által 1,6 százalékra belőtt inflációval szemben az MNB elemző gárdája már 2,5 százalékos pénzromlást lát, s az eddigi tapasztalatok szerint Matolcsy Györgyék számításai szoktak inkább bejönni. Megjegyzendő, hogy a kormányzati agytrösztként funkcionáló Századvég gazdaságkutatói maguk is 2,6 százalékra tették a lécet.
