galéria megtekintése

Nem foglalkoznak a kis cégek gázárával

0 komment


Marnitz István
NOL

A kisvállalkozások energiatarifáit nem a kormány határozza meg – vélte Németh Szilárd arra a kérdésünkre, hogy e kör gázdíját miért nem csökkentették a lakosságéval együtt. A fideszes rezsibiztos rosszul tudja: több százezer kis cég energiatarifáját szintén a kabinet húzza meg – mégpedig a lakosságénál 30 százalékkal magasabban.

A vállalkozások nem tartoznak az egyetemes szolgáltatási körbe – jelentette ki a mától hatályos lakossági gázárcsökkentést nyomatékosító tájékoztatóján Németh Szilárd fideszes rezsibiztos arra a kérdésünkre, hogy a lakossági rezsicsökkentéssel együtt miért nem mérséklik a kis cégek tarifáit is. Egy-két egyéni vállalkozó esetében, ahol nem pontosan választható szét a magán- és a céges tevékenység, szintén megjelenik valamilyen csökkentés – tette hozzá. Szerinte a lakossági tarifákkal ellentétben a céges díjak változtatása nem kormányzati akarat kérdése. A vállalkozások rezsicsökkentését a szabad piacon kívánják megoldani, ami ellen reményei szerint már az "EU-bürokraták" sem szólalnak fel.

A rezsibiztosi minőségében körülbelül egy éve megszólaló Németh Szilárd mindezt alighanem rosszul tudja. A kis fogyasztású vállalkozások ugyanis részei az egyetemes szolgáltatásnak. Ez a kör szakértők szerint a gázfogyasztó cégek mintegy 40 százaléka, több százezer kisvállalkozás. Az ő tarifájukat pontosan ugyanúgy szabja meg a kormány, mint a lakosságét. Kifejezetten azért, mert noha cégek, energiapiaci érdekérvényesítő képességük a lakosságéhoz hasonlóan csekély.

Ugyanakkor a kormány – mely szavakban a cégek rezsicsökkentése mellett száll síkra – a vállalkozások gázdíjait a tavaly január 1-i, első rezsicsökkentés során különválasztotta a lakosságétól. (A közös mérőn lévő társasházakra szintén akkor vezették be a "fogyasztói közösségek" külön tarifáját.) A legkisebb cégek eddig - számításaink szerint – 22,5, mától viszont már mintegy 31 százalékkal többet fizetnek egy köbméter gázért, mint a lakosság.

 

A vállalkozások mintegy 60 százaléka, az üzemek, gyárak ugyanakkor kétségtelenül nem vásárolhatnak egyetemes szolgáltatási tarifán. Ez a kör nem is választhatja magának a lehetőséget, így kénytelen kereskedőkkel áralkut kötni. Tarifájuk egy kisebb, nem a versenypiacon alakuló részét viszont szintén a kormány szabja meg.

Korábbi felmérések szerint a kabinet e tételeket szintén folyamatosan emeli. Ennek kapcsán korábban kormánypolitikusok azt tanácsolták a cégeknek, hogy a kormányzati áremelések hatását a gázkereskedőkkel folytatott alkuval ellensúlyozzák. Kétségtelen, elemzők szerint a piaci gázárcsökkenés a kormányzati belső tarifaemelések hatását nagyrészt valóban kioltotta. De mivel ez a környező országok iparára is hatott, így az oly sokszor hangoztatott versenyképességünk ettől még nem nőtt.

Németh Szilárd tájékoztatóján megismételte a rezsicsökkentés ismert fordulatait. A 2002–2010 és 2010–2012 közötti árváltoztatásokra, illetve a 2013 óta tartó rezsicsökkentés hatására vonatkozó adataikat lapunk korábbi számításai nem mindenben támasztották alá. Meglátása szerint az áprilisi 6,5 százalékos újabb lakossági gázárcsökkentéssel a tarifák a 2007 elejinek felelnek meg. (A mi adataink szerint viszont az új gáztarifák nem rászoruló fogyasztó esetén a 2008 július 1., rászorulók esetén pedig a 2010. április 1. előtti szintnek felelnek meg.)

Szerinte az eddigi rezsicsökkentések 240 milliárdja után az újak révén évi 360 milliárd kerül vissza a magyar gazdaságba: ezt a pénzt szerinte eddig "kivitték". (Ez ismét egy, a Fidesz-kommunikációra jellemző erős és hamisnak tetsző állítás, amit semmilyen, általunk megismerhető számítás nem támaszt alá. Ha a külföldi kézben lévő energiaszolgáltatók esetenként szavaztak is meg osztalékot, annak mértéke évente nem volt magasabb a tízmilliárdos nagyságrendnél.) Kérdésre úgy vélte, a piaci gázárcsökkenés a lakossági rezsicsökkentésnél kisebb mértékű volt, vagyis "extraprofitot" is elvettek a szolgáltatóktól.

Nemrég Németh Szilárd, illetve a Fidesz-kormány képviselői többek között bejelentették, hogy ingyenes lesz a szolgáltatói tulajdonban lévő mérők cseréje, és a csatlakozási költségek felét is a szolgáltató állja. Ennek nyomán kiderült, hogy ez a fajta mérőcsere eddig is ingyenes volt, a mellékvízmérők pedig a lakó tulajdonában állnak. Ráadásul a szabályok máig nem jelentek meg. Arra a kérésünkre, hogy pontosítaná-e, mely, eddig pénzbe kerülő szolgáltatások ára feleződik, avagy válik ingyenessé, Németh Szilárd annyit hozott fel példaként, hogy ahol eddig 8400 forint volt a földvezeték métere, ott az 4200 forintba kerül majd a fogyasztónak.

A Fidesz-kabinet egy hónapja erőteljes ellenérzéseit fejezte ki az energiacégek várható osztalékfelvételi tervei iránt is. Kérdésünkre, hogy ez ügyben milyen intézkedések várhatók, a politikus annyit szögezett le: az energiaszolgáltatók osztalékfizetésébe nem szólhatnak bele, csak ha az a közműhivatal vizsgálata alapján sérti a fejlesztéseket, felújításokat. Németh Szilárd szerint a szolgáltatók korábban ebből "kaparták össze" az osztalékot. Megjegyzendő: sem Németh Szilárd, sem a kormány, sem a közműhivatal nem nyilatkozik arról, hogy az energiaszolgáltatóknál – akár a 30 milliárdos vesztesége ellenére 16 milliárdos osztalékot fizető Elműnél – gyanítanak-e ilyet, és ha igen, milyen, korábban kilátásba helyezett intézkedéseket terveznek ez ügyben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.