Nem ellenzi az offshore-ozást a Fidesz
A kormány célja az, hogy - az aktuális költségvetési helyzet kívánalma alapján - ne adja el az állami vagyont, hanem a stratégiai ágazatokban inkább növelje azt - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén Budapesten.
A bizottság elsőként az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2010. és 2013. közötti működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló éves beszámolókat tárgyalta.
A vizsgált időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által kezelt vagyon 13 ezer milliárdról 16 ezer milliárd forintra növekedett, egyebek mellett a Mol, a Rába és az E.ON üzletrészeinek a megvásárlásával - fűzte hozzá az államtitkár.
Volner János (Jobbik) az MNV tulajdonszerzésével kapcsolatban kifogásolta azt, hogy ezzel megszűnt a parlament ellenőrzési joga, és sérült az átláthatóság. Fónagy János kiemelte, hogy a földgáznagykereskedelem 80 százaléka került állami tulajdonba.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységéről pedig kifejtette, 60 milliárd forint költségvetési forrásból 128 milliárd forint jelzáloghitel alól mentesített 23 ezer igénylőt. Ezzel 100 ezer ember lakhatását oldotta meg. A beszámolási időszakban az önkormányzatok és a civil szervezetek 58,5 milliárd forint állami vagyonhoz jutottak - tette hozzá az államtitkár.
Volner János az E.ON földgázipari érdekeltségeinek értéken felüli megvásárlását kifogásolta a vitában. Fónagy János ezt cáfolva reális árnak nevezte a 260 milliárd forintot. Ezt azzal indokolta, hogy neves tanácsadók értékelték fel a társaságot és a felső érték 400 milliárd forint volt. Az E.ON 2006-ban 270 milliárdos áron vásárolt és további 30-35 milliárd forint beruházást hajtott végre, főképpen a zsanai tárolóban. A szerződés szerint a vásárlást követő tényleges vagyonértékelés után korrigálták a vételárat, így az állam 6 milliárd forintot visszakapott az E.ON-tól.
A gazdasági bizottság a 2010-től 2013-ig tartó éves beszámolókat a kormánypárti képviselők igenlő, míg az ellenzékiek nemleges szavazatával elfogadta. A bizottság ezt követően lefolytatta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházások megvalósításának gyorsításával összefüggő, egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
A bizottság zömében technikai jellegű módosításokat javasolt a benyújtott szöveghez. Érdemi módosítás a kisajátítási törvény kiegészítése volt azzal, hogy - közérdekből - sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény céljára is lehessen kisajátítani ingatlant. Az ilyen létesítményt azonban törvénynek kell nevesítenie. Az egyes törvényeknek, a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája kapcsán több módosítást is elfogadott a bizottság. Ezek körébe tartozik egyebek mellett az, hogy a felszámoló a minden kétséget kizáróan egyedileg azonosítható pénzügyi- vagy árutőzsdei eszközt köteles kiadni annak tulajdonosa számára, így az nem kerül be a csődvagyonba.
Amennyiben a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók vagyonát értékesíti a felszámoló, akkor azt zárt körben is megteheti, ha a nyílt értékesítés elhúzódna, vagy a vagyontárgy állaga romlana. Ilyenkor legalább három független értékbecslőtől kell vagyonértékelést kérni, és az értékesítést követő 5 munkanapon belül a cégközlönyben kell közzétenni a vételárat.
A gazdasági bizottság több ellenzéki képviselői törvényjavaslatot sem vett tárgysorozatba. Ezek közül több az MNB felelősségét firtatta volna a brókerbotránnyal kapcsolatban, illetve az egyik az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárását javasolta.
Az LMP szerint a kormánypártok a dolgozó emberek helyett az offshore ügyeskedők oldalára álltak. Szél Bernadett ellenzéki képviselő ezt azután jelentette ki sajtótájékoztatóján, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes többsége kedden nem vette tárgysorozatba az LMP két javaslatát. Az egyik azt célozta, hogy az adóparadicsomokban alapított cégek ne juthassanak közpénzekhez. A másikat a dolgozói szegénység felszámolása érdekében nyújtotta be az LMP. Az offshore-cégek évente legalább százmilliárd forintos adókiesést okoznak, és tisztességtelenül kerülnek versenyelőnybe a hazai jogszabályok szerint adózókkal szemben – hangsúlyozta a politikus, aki szükségesnek ítélte, hogy ezen vállalkozások ne vehessenek részt közbeszerzéseken. Szél Bernadett kommunikációs fogásnak nevezte a Fidesznek a dolgozó kisemberek megsegítéséről szóló kampányát, mondván: ha ez igaz lenne, támogatták volna az LMP járulék- és adócsökkentéseket tartalmazó, valamint a családokat is támogató javaslatát. A politikus azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlési Őrség tízmillió forintért vásárolt sokkolókat, úgy vélte: egy normálisan működő országban a szervezetre se lenne szükség, a Parlament védelmét ugyanis a rendőrség is elláthatná. A politikus, aki az őrséget Kövér László házelnök magánhadseregének nevezte, a beszerzésről úgy nyilatkozott: az „erőfitogtatás Kövérék részéről". A devizahitelesekkel kapcsolatos banki elszámolásról szólva úgy fogalmazott: egyelőre nem tudható, hány ember vallott kárt a nem kellő megfontoltsággal elfogadott jogszabály miatt, amit pártja már a megalkotásakor is elhibázottnak tartott.
