Az állami tulajdonban lévő társaság az idén mintegy 60 ezer területi engedélyt értékesített, a tavalyinál 10 százalékkal többet, ami mintegy 610 millió forintos bevételt hozott. Jövőre a horgászjegyek fajtái, árai nem változnak, újdonság viszont, hogy 3 napos behúzós horgászengedéllyel bővül a választék.

A Balatonon az idén tavasztól először engedélyezett bojlis, vagy más néven behúzós horgászat. Szári Zsolt elmondta, 10 millió forint alatt vásároltak a horgászok ilyen típusú horgászjegyeket, ami elmarad a várakozásoktól. Ennek oka részben az, hogy kevés a lehetőség a több napi kivonulást igénylő bojlis horgászatra. Kifejtette, a BHN a horgászturizmus másik nagy fejlesztési lehetőségét a csónakból és vitorlásról űzhető süllőhorgászat feltételeinek javításában látja, amelyhez jövőre kísérőket képeznek ki, és bérelhető hajókat is biztosítani fognak.

A társaság az idén 366 ezer kilogramm pontyot telepített, 32 ezer kilogrammal túlteljesítve a kötelezettségét. Csukából 256 ezer darabot, süllőből 6700 kilónyit engedtek a Balatonba, továbbá 1500 kiló compót (az előírt 200 kilogramm helyett), és a terveken felül 1100 kilogramm széleskárászt, 750 kiló kétnyaras harcsát és 200 darab kétnyaras balint is telepítettek. A Balaton történetében az idén először 650 darab menyhalat is a tóba engedtek. Ez a halfaj őshonos itt, de az angolna kiszorította a Balatonból. Újrahonosítását a következő években folytatni kívánják.

A vezérigazgató beszámolója szerint a BHN tógazdaságaiban termelt halakat a jövő év elején nem értékesítik, hanem már januárban megkezdik a kitelepítésüket a horgászturizmus jobb kiszolgálása érdekében. A haltelepítésekért, halőrzésért, és a Balaton mellett a Kis-Balaton ökológiai egyensúlyáért is felelős BHN évi 750-800 millió forintos költségvetésből gazdálkodik. A társaság az idei évet az előzetes számítások szerint a tavalyi 100 millió forintnál szerényebb, de a tervezettnél nagyobb nyereséggel fogja zárni.