A kutatás-fejlesztést végző, innovációs tevékenységet folytató cégek, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények számára kiosztható ­támogatás várhatóan az idén is meghaladja a 250 milliárd forintot. A beadott projektjavaslatok 30 százaléka azonban teljesen értelmetlen, mondta Pálinkás József, a Nem­zeti Kutatási, Fejlesztési és Innová­ciós Hivatal (NKFIH) elnöke – egyes EU-s finanszírozású forrásoknál a pályázat benyújtásának feltétele az NKFI pozitív véleménye.

Az őszre elkészült új pályázati struktúrában bevezetett véleményezés három felhívásnál már lezárult. Az értékelhetetlen 30 százalék után maradó projektjavaslatok mintegy harmada akkor lehetett volna sikeres, ha azokat a szakmai részletekkel láthatóan köszönő viszonyban sem lévő projektíró cégek helyett a pályázók írták vagy ellenőrizték volna. Emellett sok koncepció nélküli javaslattal is találkoztak.

A magyarországi pályázati kultúrát Pálinkás sok esetben a lottózáshoz hasonlította, pedig nem biztos, hogy nagyobb a nyerési esély, ha egy intézmény több tucat pályázatot nyújt be. Egyes intézmények sima beruházásokra akartak kutatás-fejlesztési köntösben pénzt kérni.

A három felhívás esetében az összes benyújtott projektterv mintegy negyede kapott támogatói véleményt. Legtöbben egészségipari témával pályáztak, ezeket követték a fenntartható környezethez kapcsolódó ötletek, majd az infokommunikációs megoldások.

A tavalyi pályázatok az uniós konvergenciaalapokból zömmel a vidéki igényeket elégítették ki, idén a hivatal a Nemzeti Kutatási, Fejlesz­tési és Innovációs Alapból mintegy 60 milliárd forinttal a központi régióra összpontosít, mondván, a felzárkóztatás mellett nem cél Budapest és környékének „kiéheztetése” sem. A most lezárult forduló után megmaradó, várhatóan mintegy 40 milliárd forint keretösszegre is újra be lehet nyújtani a projektterveket.