Arra a kérdésre, hogy lesz-e a most várhatót követő újabb rezsicsökkentés, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV P8 nevű műsorában közölte: a folyamatnak bizonyos értelemben nincs vége, de ez nem azt jelenti, hogy a következő lépésben most az árak csökkentését terveznék. Ez némi ellentétet mutat Lázár János miniszterelnökségi államtitkár ez év áprilisi szavaival, aki a közüzemi díjak 30 százalékos csökkentését szorgalmazta.

A frakcióvezető szavai szerint jelenleg egy olyan törvényen dolgoznak, amely szerint a monopolhelyzetű közműveknek nem szabadna "tetemes profitot realizálniuk", hanem nonprofittá kell válniuk, vagyis a nyereséget a szolgáltatás színvonalának emelésére kellene visszaforgatniuk. A felvetés nagyjából megegyezik Orbán Viktor kormányfő 2012-ben - tehát a rezsicsökkentést megelőzően - hangoztatott nézeteivel. Az energiaszolgáltatók lapunknak nem reagáltak eme - igen nehezen értelmezhető - szavakra.

Kérdés például, Rogánék számszerűsíteni szándékoznak-e az általuk már "tetemesnek" tartott haszon mértékét, a más tevékenységet is végző cégek teljes profitjára gondoltak-e, avagy szűken csak a lakossági szolgáltatásra. Ráadásul visszatérően összemossák a nyereséget és az osztalékot: a nyereségbe ugyanis beletartozik a "kivihető" osztalék és a cégbe visszaforgatott összeg is. Ha a teljes céges nyereséget lenulláznák, vagy osztalékstopot hirdetnének, az befektetővédelmi egyezményeket sérthet.

Már azoknál a cégeknél, amelyek egyáltalán nyereségesek lesznek, erre ugyanis immár igen kevés szolgáltató számít. Egy ilyen döntés a legnagyobb érvágást a fővárosi önkormányzatnak okozná, amely hosszú évek óta kivonja a Főgázból az összes nyereséget, ellentétben számos külföldi energiacég-tulajdonossal. Kizárólag a lakossági szolgáltatást azért lenne problémásabb nonprofittá alakítani, mivel ez a nem nyilvános adat a cégek önbevallása szerint hosszú évek óta veszteséget mutat.

Rogán Antal nyilatkozata szerint évtizedek óta nem volt Magyarországon rezsicsökkentés. A valóság ezzel szemben az, hogy a szociálliberális kabinetek alatt is történt hasonló lépés: 2003 októberében fogyasztástól függően négy- és hat-, 2009 októberében pedig tízszázalékos gázárcsökkentésről döntöttek. A villanyár 2006 elején az áfacsökkentés miatt mérséklődött, 2010 elejétől pedig az E.ON kért a fogyasztóktól három százalékkal kevesebbet. Habár a Fidesz már a választási kampányban a rezsidíjak drasztikus letörését ígérte, 2010 júliusával épp az Orbán-kormány akadályozta meg az áramtarifák előzőleg eldöntött csökkentését.

Rogán Antal azt is hangsúlyozta, hogy a szociálliberális kabinetek idején 15-ször emelték az energiaárakat. Ez szintén értelmezhetetlen, mivel az energiafajták tarifája 2002-2010 között eltérő mértékben és alkalommal változott, a hivatalos gáztarifa 2003-2006 között szinte senkire nem volt érvényes, mert akkor a lakosság állami kompenzációt kapott, ezt követően pedig a fogyasztók a jövedelem szerinti sávok alapján különböző mértékű árváltozásokkal szembesültek.

Ráadásul a tarifák szolgáltatónként is különböző mértékben módosultak. Ez ma is igaz, hisz az Orbán-kormány a tarifát az elfogyasztott mennyiségtől tette függővé és létezik nagycsaládos kedvezmény is. A Fidesznek nem feltétlenül érdemes hivatkoznia a KSH-ra sem, mert eszerint az Orbán-kormány első két évében, 2010 és 2012 között szintén emelkedtek a lakossági energiaárak.

Vékony jégre tévedt Rogán Antal akkor is, amikor úgy vélte, a magyar fogyasztók energiaárai a világpiacinál jóval nagyobb mértékben, a gáz esetében 150, az áram esetében 100 százalékkal nőttek. (Korábban még 200 százalékos áremelésre emlékeztek.) 2002 áprilisában az energiadíjak alapvető viszonyítási pontjának tekintett nyersolaj hordónkénti ára 23,6, 2010 áprilisában pedig 84,2 dollár volt, ami 356 százalékos áremelkedés.

Ettől függetlenül Rogán Antal azon sejtetése, miszerint a szolgáltatók ebben az időszakban vitatható költségelemeket ismertettek el, igaz lehet. De ennek részletes feltárására, az ebből fakadó esetleges többletkiadások visszafizettetésére sem akkor, sem azóta nem indítottak eljárást.

A Hír TV riporterének kérdésére, melyben elmebajos megközelítésnek nevezte a fogyasztó jövedelemétől függő árcsökkentést, a frakcióvezető úgy vélte, a gazdagabbak "nyilvánvalóan" nem gázzal, hanem "alternatív" energiával fűtenek. A riporterek által láthatólag üdvözölt gondolatfutama szerint, a legszegényebbeknek legfontosabb a rezsicsökkentés, viszont szerinte az árcsökkentés akkor igazságos, ha az mindenkire vonatkozik, mert "ha elkezdünk differenciálni, akkor a végén a szegény ember jár rosszabbul".

Gajdics Ottó riporter megfogalmazása szerint hosszas kutakodás után okos ötletet is talált a kritikák között, miszerint energiatakarékossággal lehetne rezsit csökkenteni. (Noha forrását nem nevezte meg, e javaslat leginkább a Bajnai-féle Együtt-PM ígéreteiben jelenik meg.) Rogán részint úgy vélte, hogy most is vannak ilyen programjaik, részint közölte, az energiatakarékossági témákat Bajnai kormányzása során határozták meg, amitől ők már nem térhettek el.

Ez bizonyos mértékben igaz lehet az EU-támogatásokra (bár épp az Orbán-kormány ért el jelentős átrendezéseket az EU-pénzekben), de az csak cégekre-közintézményekre vonatkozik. A lakosság támogatása egyértelműen a mindenkori magyar állam hatásköre, ám a lakossági energiahatékonysági támogatásokban az Orbán-kabinet jelentősen alulmúlja elődeit.

Rogán Antal szerint az egyéb közszolgáltatásokban, mint például a víz vagy a szemétszállítás, nem emelkedtek a többihez hasonló mértékben az árak, ezért ott szerinte elérték a kívánatos szintet. Emlékezetes, ezek a társaságok zömében önkormányzati tulajdonban állnak. Noha ez az energiaárcsökkentés által érintett távhőcégekre is igaz, a kormány egyszerűen az áramfogyasztóktól beszedett pénzekből állja a távhőcégek így keletkezett veszteségeit. (A távhőszolgáltatókat tömörítő Matászsz az MTI-nek szinte üdvözölte a bejelentett újabb rezsicsökkentést, mondván, ez fenntartja a szektor versenyképességét. Konkrét javaslatuk szerint ne hó közepén legyen a csökkentés, mert azt a számlázási programok nem képesek kezelni.)

A riportban szóba került az is, hogy a külföldi tulajdonosok "elmehetnek". A KSH friss adatai szerint bevételeik nyesésére beruházásaik csökkentésével reagálnak. A második negyedévben az energiaipar beruházási mértéke közel felére esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva - írja a hivatal, amely ezt egy nagy erőmű-építési befejeződésének és a hálózatbővítések, -fejlesztések csökkenésének tudja be.