Nem tudjuk, milyen tabletek nyertek Komka Péter / MTI

Ennek fényében nem is csoda, ha úgy érzékeljük, a kiíró titkolózik. Bár legutóbbi megkeresésünk nyomán az Educatiónál tegnapra ígértek választ, az nem érkezett meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a laptop-, az asztaligép- és a tablet beszerzéseket kik nyerték, milyen áron, s milyen összeállítású gépeket szállítanak az iskoláknak. A tegnapi hallgatás ellenére a közbeszerzések ügyében járatos szakemberek tényként kezelik, hogy a több milliárd forintos közbeszerzést két cég, az Euro One és a SzinvaNet nyerte meg, a HP és a Lenovo termékeivel.

Az Educatio Nonprofit Kft. tenderére rálátó forrásaink szerint nemcsak szakmailag értelmezhetetlen, de gyanús is, hogy az Educatio úgy határozta meg a gépekkel szemben támasztott követelményeket, hogy a processzor magszámát, órajelét, s egyéb más hasonló paramétereket írt elő. Ezzel pedig a közpénzek elherdálását írták bele a tenderbe, így ugyanis sokkal nagyobb tudású eszközök beszerzését írták elő, mint amilyenekre oktatási célból szükség van. – Ezzel a konfigurációval nemcsak netezek és office-t használok, de nagy számításigényű szimulációkat is futtatok. Ez egy üzleti felhasználóknak szánt összeállítás – kommentálta a laptopok összeállítását egy forrásunk.

A tenderkiírás azért is szokatlan volt, mivel a különböző gyártók technológiái mára annyira eltérnek egymástól, hogy csak e paraméterek alapján nem hasonlíthatók össze az egyes konstrukciók. Európa-szerte nem véletlenül alkalmazzák az úgynevezett „irányadások alapján” készülő kiírásokat, melyek során a gépeknek gyártófüggetlen mérőprogramokon kell bizonyítani a képességüket, nem a magszám és a gigahertzek alapján. Ezzel a bírálati rendszerrel azt is sikerült elérni, hogy a vezető processzorgyártó, az Intel technológiájára épülő termékeket „kiárazzák” a versenyből, amin már szinte az egész szakma szörnyülködik. Kutakodtunk az interneten, s kiderült: több országban futott a közelmúltban hasonló oktatási projekt, elég csak a szomszédos Szerbiában körülnézni, ahol harmincezer gépet vásároltak komoly kedvezménnyel. A lapunknak nyilatkozó szakértők állítják: a 127-128 ezer forintos laptopokkal szemben 100, de akár kilencvenezer forintért is megvehette volna az állam cége az iskoláknak szánt gépeket. E vélemény szerint a 12 ezer laptop esetében, ha 35 ezer forintos gépenkénti megtakarítást nézünk, akár 420 millió forintot is spórolhattak volna, vagy több mint négyezerrel több gépet vásárolhattak volna az iskoláknak. S ezt csak a kiskereskedelmi árak alapján mondhatjuk, hiszen az állam a 12 ezres megrendelésnél a kiskerárhoz képest tudott alig pár ezer forinttal olcsóbban a laptopokhoz hozzájutni. Azt továbbra sem tudni, hogy az asztali gépek és a tabletek esetében milyen áron vették meg a csaknem nyolcezer eszközt.