Geebelen Cristophe azt mondja: a Nemzeti Agrárkamara a kaszaperi ügyben kiadta az ellene folytatott eljárást egy ügyvédi irodának, és nyilván szépen fizet a jogászok munkájáért. Mivel a belga-magyar gazda is kötelezően tagja a Nemzeti Agrárkamarának, így az a helyzet, hogy a szervezet az ő kamarai tagdíjából finanszírozza az ügyvédek költségét, hogy akadályozzák meg őt abban, hogy földet vegyen a kaszaperi kistulajdonosoktól.
Aranykoronánként 60 ezer forintban egyeztek meg – ezért a pénzért a környékbeli nagygazdák is megvehették volna, de nem akartak annyit adni érte. Az egyik eladó, Bozsó Antal korábbi riportunkban úgy nyilatkozott: a kamarai bizottság le akarja törni a földárakat. Vagyis a Nemzeti Agrárkamara korlátozza Bozsót abban, hogy szabadon rendelkezzék a tulajdonával – ezzel pedig a földeladó magyar kisbirtokosok érdekeit tiporja sárba a földhalmozó magyar nagygazdák érdekében.
|
Geebelen Cristophe nem érti a magyar kormány kapkodását
Imre György |
A néhány hónapja kezdődött ügyben a magyar állam még politikai beavatkozással segítene letörni a földárakat – miközben az állami földek ügyében már ő maga is túllépett ezen, és eladóként maga próbálja az árakat a piaci szint fölé nyomni. A kormány kapkod: a parlamenti többség elfogadta a földtörvényt, amelyben úgy alakította a szabályokat, hogy külföldi lehetőleg ne vásárolhasson földet. Nem sokkal később a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) meghirdette az állami földeket bérletre, és sokszor kétes körülmények között, olcsón bérbe adta azokat – miközben kiszorította róluk a nagygazdaságokat, amelyek az állattenyésztés és a foglalkoztatás zömét adják.
Megkötötték a haszonbérleti szerződést, mindegy, hogy fogorvossal-e vagy műkörmössel – de a leendő bérlő még egy kapavágást sem tehetett, amikor újabb fordulattal eladásra írták ki az állami földeket – jó nagy darabokban és drágán –, a piaci ár plusz 10 százalék kikiáltási áron.
– Azzal kellett volna kezdeni, hogy a haszonbérleti jogot írják ki tisztességes licitre – reagált felvetésemre Geebelen Cristophe. – A bérleti díj ugyanis mindig a gazdálkodás eredményével arányos. Biztos vagyok benne, hogy úgy az állam is komoly bevételhez jutott volna, és meg lehetett volna menteni jó pár állattartó telepet, amelyek alól kihúzták a földet azzal, hogy nem engedték őket nyerni a haszonbérleti pályázaton, pedig ők a hatékonyságuk miatt magasabb bérleti díjat is ki tudtak volna gazdálkodni. Például a magyar tej 80 százalékát olyan üzemek állítják elő, ahol 300 az átlagos tehénlétszám. Ezekben a kft.-kké, zrt.-kké alakult volt szövetkezetekben van az állatlétszám és a foglalkoztatás zöme – miközben állatot föld nélkül nem lehet tartani.
– Biztos ez? Miért ne lehetne megvenni a takarmányt a növénytermelőktől?
– Mert a nyersanyagtermelő annak adja a termést, aki többet ad érte. Például a kukoricának egyre nagyobb részét nem takarmányozásra, hanem ipari fogyasztásra – cukor-, etanolgyártás – használják fel, és gyakran magasabb árat fizetnek érte, mint amennyit takarmányköltségként az állattenyésztés el tud viselni. Az állattenyésztő kiszolgáltatottá válik, ha nem az övé a föld. Az is igaz, hogy a föld hosszú távon nagyon jó befektetés, mert az értéke egyre nő, miközben a használati értéke sem csökken. A föld jó befektetés, főleg annak, aki termel rajta, és hosszú távon, több generáción át élvezni akarja a hasznát. A világ népessége gyorsan növekszik, egyre több élelemre van szükség. Közismert, Áder János államelnök is hangsúlyozta, hogy 2050-re nemcsak jóval többen élünk a földön, mint ma, hanem legalább 2 milliárd új városlakó lesz, aki enni akar, de nem fog szántani-vetni, hogy megtermelje magának az élelmet. A jövőben az diktál, akinek a kezében a föld, az alapanyag-termelés lesz.
Geebelen Cristophe szerint a földárverések kiírásából kiderült, hogy bár nagyon fontos a klientúrát helyzetbe hozni, de úgy tűnik, a költségvetési bevétel még ennél is fontosabb. Úgy tapasztalta: a kiváló minőségű és igen drágán, hektáronként 2 millió forint körül meghirdetett békési földekre nagyon kicsi a kereslet. Talán a kapkodás és a bizonytalanság, talán a tőkeszegénység az oka ennek. Sokan attól tartanak: ha 2020-tól megszűnik a földalapú támogatás, a gazdálkodás eredményéből nem lehet megélni. Ez nem igaz: hektáronként átlagosan 150 ezer forint hasznot hatékony gazdálkodással támogatás nélkül is el lehet érni. Persze, mennyivel egyszerűbb semmit sem csinálni, csak bezsebelni a támogatást – de az a világ nem tart örökké.
Geebelen Cristophe egyetért azzal, hogy a föld lehetőleg azé legyen, aki megműveli – az igazi földművelő ugyanis hosszú távon gondolkodik. Az állattartással is foglalkozók, mint ő, különösen. Őneki jó, hogy vásárolhat földet az államtól, és reménykedik, hogy a kormány lehetővé teszi: az új tulajdonosok újratárgyalhassák a haszonbérlet nagyságát azokkal, akik korábban bérlőként nyerték el a használati jogot, és az állam nagyon alacsony bérleti díjra szerződött velük.
