Navracsics: euróbevezetés? Valahol 2014-2015 környékén a konszenzus
E mellett olyan reformokhoz szeretné elnyerni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU támogatását, amelyek növelnék a magyar gazdaság növekedési potenciálját - mondta a Reuters hírügynökségnek Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes az interjúban megerősítette, hogy a Fidesz-kormány szilárdan elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél tartása mellett.
"Reméljük, teljesíteni tudjuk a Bajnai-kormány által tett vállalást, amely 3 százalék alá vinné a költségvetési deficitet" jövőre - idézte Navracsics Tibort a Reuters.
Kijelentette ugyanakkor: az előző kormány egyes tisztviselői is elismerik, és a kutatóintézetek is úgy gondolják, hogy még az idei 3,8 százalékos hiány teljesítése is "nagyon-nagyon nehéz lesz ... és (azt látjuk), hogy a nemzetközi feltételek kedvezőtlenebbé váltak annál, mint amivel a költségvetés tervezésekor kalkuláltak".
Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti csatlakozási céldátum kijelölése szóba kerül-e a nemzetközi hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: több euróvárományos ország is elbizonytalanodott annak megítélésében, hogy ez a legjobb pillanat-e a csatlakozásra. "Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az euróövezeten kívül EU-tagállamok egyike sem vázolhat fel olyan gazdaságpolitikai tervet, amelyben nincs legalább egy hozzávetőleges időpont az eurócsatlakozással kapcsolatban" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az euróhoz, Navracsics Tibor azt mondta: a konszenzus a korábbi nyilatkozatok alapján "valahol 2014-2015 környékén" alakult ki. "Ha tartani tudjuk, amit a korábbi kormány vállalt, akkor (ezek az időpontok) nem kizárhatók, azzal együtt is ..., hogy a nemzetközi környezet azóta jelentősen romlott" - mondta a miniszterelnök-helyettes.
A politikus igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyarország törekszik-e az IMF/EU-hitelmegállapodás meghosszabbítására. Hozzátette: a kormány a tárgyalásokon olyan kondíciókat szeretne elérni, amelyek egyrészről továbbra is biztosítanák a magyar költségvetés és közszféra finanszírozását, másrészről "szeretnénk elfogadtatni velük azon céljainkat, amelyek révén Magyarország a lehető leggyorsabban csatlakozhat az európai fellendüléshez, amikor az elkezdődik".
Navracsics Tibor szerint ehhez szerkezeti változásokra van szükség. "Amikor tárgyalunk az IMF-fel, az EU-val, megpróbáljuk behozni ezeket a tényezőket is ... és olyan egyezményt próbálunk elérni, amely e kérdésben mozgásteret nyújt számunkra" - idézte a magyar miniszterelnök-helyettest a Reuters hírügynökség. A politikus szerint ehhez olyan útitervet kell lefektetni, amelyből az IMF és az EU látja az elindított változások irányát, és amely kiszámíthatóbbá teszi a menetrendet.
Navracsics Tibor szerint a jegybanktörvény módosítása jelenleg nincs napirenden, de ha a kormány tervezné is e törvény megváltoztatását, az csak úgy lehetséges, hogy az MNB függetlensége ne sérüljön. Hozzátette: véleménye szerint a jegybank vezetőjének és vezetésének figyelembe kell vennie, hogy Simor András bankelnök havi 8 millió forintos fizetése nagyon magasnak számít ma Magyarországon.
Azonban "ha konfliktusok vannak, le kell ülni, és tárgyalni kell" - mondta. Navracsics Tibor szerint "ha a miniszterelnök úgy érzi, hogy ideje tárgyalni a központi bank elnökével, minden bizonnyal kapcsolatba lép vele". A miniszterelnök-helyettes szerint amikor Simor András az MNB elnöke lett, nem tárta a nyilvánosság elé vállalati befektetései egy részét. Ezt nem sok európai országban hagynák szó nélkül, azonban nincs más lehetőség, mint "tárgyalni és valahogy tisztázni a helyzetet" - tette hozzá.
