Nálunk szinte csak az EU fejleszt

Európában magasan nálunk a legnagyobb az uniós pénzek aránya: a szabadságharc közepette itt az állami beruházások 97 százalékát fedezi az ország uniós forrásból. Az uniós átlag 10 százalék.

Rekorder magas Magyarországon az uniós pénzből finanszírozott beruházások aránya – írja a Napi.hu egy tavalyi, az EU Tanácsa számára készített jelentés alapján. Magyarországon a projektek 97 százalékban használtak uniós pénzt 2009 és 2011 között.

Az uniós átlag alig több, mint 10 százalék. A legkevesebb közös forrást Luxemburg, Írország és Hollandia használ el. Ezzel szemben Magyarország után messze lemaradva Litvánia finanszírozza a fejlesztéseit 80 százalékban közösségi strukturális alapokból.

A gazdasági portálnak nyilatkozó szakértők szerint egyértelmű az összefüggés: minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden – mondta Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy magyar költségvetési pénz is van a beruházások mögött, így hozzáadva az EU-kasszába való befizetéseket összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt.

Molnár úgy látja, hogy Magyarországnak anno igen jó alkut sikerült kötnie, amikor a 2007–2013-as költségvetésről döntöttek.

Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok azt mutatják: kizárólag az adófizetők pénzéből nem nagyon tud az állam elindítani egy beruházást, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt sokkal idő- és pénzigényesebb, elsősorban a jóval nagyobb adminisztrációs kötelezettségek miatt. Ezáltal pedig csökken az állam szabadsága is, hiszen csak olyan célt és olyan rendszerben tud fejleszteni, ami megegyezik az uniós irányelvekkel – fogalmazott Tóth.

Kérdés, hogy jó-e a fejlesztések iránya? Molnár szerint az autópályák, vasútvonalak, illetve a szennyvízhálózatok fejlesztése pozitívum, mert "legalább közelítjük az uniós normát", ám a futballstadionok és a különböző fürdők fejlesztései már nem tartoznak a kifejezetten hasznos beruházások közé.

Tóth János szerint a nagyobb átláthatóság érdekében új közbeszerzési technikát kellene bevezetni: több nyugati országban, például Hollandiában is úgynevezett "elektronikus árlejtésre" álltak át. Ezek során az ajánlattevők egy előszűrésen mennek át, majd egy két órán át tartó online árverésen végig követni tudják a saját és a mások által tett ajánlatokat.

Mivel az aukció során az árak folyamatosan csökkennek, így a beruházások nagy többsége a piaci ár alatt valósul meg.

Az sem mindegy, hogy az adott beruházások közül mit választ az aktuális kormány, márpedig jelenleg inkább politikai, nem pedig szakmai alapon döntenek – mondja Tóth. A szakember gyakran hiányolja a beruházások mögötti szakmai tanulmányokat, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal fog járni, illetve nem lehet megállapítani, hogy a döntéshozók mi alapján voksoltak egyik vagy másik ajánlattevő mellett.

Molnár szerint az is problémát okoz, hogy nagyon szétaprózódtak a beruházások. A fejlesztési forrásokat sokkal koncentráltabban kellene elkölteni. Ennek megfelelően a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne, vagy alig kapjanak forrásokat, míg a szegényebb megyéket, mint például Baranya vagy Csongrád, az eddiginél sokkal jobban lehetne preferálni.

Ugyanakkor olyan beruházásokra lenne szükség, melyek előreviszik a települést, tehát nem templomot, szökőkutat kell fejleszteni, hanem az egészségügyet, az infrastruktúrát, az oktatást.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.