A monetáris tanács elé két javaslat került, egy 25 bázispontos emelés, illetve a tartás. Ez utóbbi túlnyomó többséget szerzett – tette hozzá.

A jegybank csütörtökön ismerteti negyedévenként frissített inflációs előrejelzését, de Simor pár makroadatot kiemelt ebből, mert a monetáris tanács döntésekor ezeket már figyelembe vették. A legutóbbi, júniusi MNB-prognózishoz képest szinte minden mutató romlott.

Az akkori GDP-előrejelzés 2,6 százalékos idei növekedést valószínűsített, ezt most 1,6 százalékosa rontották. A jövő évre szóló becslés 2,7 helyett 1,5 százalékra zsugorodott, hasonlóan ahhoz, ami alapján a kormány a 2012-es költségvetést tervezi. Ami, az inflációt illeti, a júniusi a 3,6 helyett 3,9 százalékot várnak 2011-re, csakúgy mint 2012-re. A jegybank három százalékos inflációs célját 2013 első félévében látják elérhetőnek.

Simor hozzátette, hogy a pénteken meghirdetett költségvetési kiigazítások, köztük az áfaemelés inflációnövelő hatására az idő rövidsége miatt nem tudtak modellszámítást készíteni. Azon még átsiklott, hogy a devizaadósok végtörlesztéséről döntő múlt heti kormányülésre nem hívták meg a MNB képviselőjét, holott ilyen horderejű kérdésben ez törvényi előírás, azt viszont nehezményezte, hogy az Európai Központi Bankot is kész helyzet elé állították azzal, hogy az anyagot csütörtökön egy napos határidővel küldték ki véleményezésre.

A következő két évet a visszafogott növekedés jellemzi majd, a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szinttől. A növekedés támasza továbbra is az export lesz, igaz a külső konjunktúra romlásával párhuzamosan ebben is gyengülés várható. A folyamatban lévő nagy német autóipari fejlesztéseket leszámítva siralmas lesz a beruházási hajlandóság, amit csak tetéz a banki hitelezésben várható jelentős visszaesés jelezte a jegybankelnök.

A piacon a kamattartást bejelentése 50 filléres erősödést váltott ki a svájci franknál és az eurónál, igazi lendületet akkor kapott a forint, amikor Simor András fél négy tájt bejelentette, hogy a forintárfolyam védelmében felkínálják a hazai bankoknak a lehetőséget, hogy a devizahitelesek végtörlesztésekor kapott forintot az MNB devizatartalékaiból váltsák át svájci frankra, euróra vagy japán jenre.

Ezzel a mintegy 35 milliárd eurósra becsült hazai devizatartalék 31 milliárdosra csökkenhet, amennyiben a - jegybanki várakozások szerint - jogosultak 20 százaléka él a végtörlesztés lehetőségével. A forintárfolyamra kedvező döntéssel az eurót sikerült 5 forinttal 286 forintra, a svájci frankot hat forinttal 235 forintra lenyomni.