A Ptk. március 15-től hatályos módosítása szigorította a vezető tisztségviselők felelősségének kérdését, így a cég hibájából adódó mulasztás esetében nemcsak a társaság, hanem a vezető tisztségviselő akár saját vagyonával is felelősséggel tartozik.

Ez a változás két szempontból is jelentős. Egyrészt közvetlenül az ügyvezető ellen is pert indíthatnak károsultak, olyanok is, akik nem is szerződő partnerei a cégnek – monda Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetője. Perelhető az ügyvezető, ha vagyon vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény révén okoz károkat, de akár egy nyilvánosságra került kartellmegállapodás is generálhat eljárást. Bírói gyakorlat még nem társul az új Ptk.-hoz, így nem tudni még pontosan, milyen ügyekben kell majd a cégvezetőknek akár saját vagyonukkal is helytállniuk. Ezt a bizonytalanságot lovagolhatják meg a biztosítók.

Az új Ptk.-módosítás azonban nemcsak egy új termék felfuttatása miatt fontos, hanem azért is, mert korábban nem tisztázott problémák is felszínre kerültek, s ezek adott esetben messze túlmutatnak a biztosítás megkötésén. Nem árt tudni, hogy korábban is felelősséggel tartozott az ügyvezető, ha fizetésképtelenné vált a vállalkozás. Ez most kibővült, ugyanakkor a szélesebb felelősségből fakadóan csak akkor értelmezhető a károkozás, kártérítés, hogyha forintosítani is lehet a kárt –mondta Holló Dóra, a Holló és Társai Ügyvédi Iroda vezetője. Ez elég nehéz lesz, ha például egy szobrot késve készített el egy cég, s emiatt el kellett halasztani az avatóünnepséget.

De nemcsak harmadik személy indíthat kártérítési pert az ügyvezető ellen, hanem a társaság tulajdonosa is. És ez elég komoly veszélyforrást jelent, ha a társaságban nem egyértelműek a felelősségi viszonyok – márpedig jó részüknél egyáltalán nem azok. Ha az ásványvíz-forgalmazó cég elfelejti fizetni a környezetvédelmi termékdíjat a PET-palackok után, és a hatóság több százmillió forint adókülönbözetet plusz bírságot állapít meg, akkor joggal vethető fel az ügyvezető felelőssége – mutat rá Holló Dóra.

Szintén az új Ptk.-hoz köthető az a nagyon fontos felelősségi kérdés, hogy az ügyvezető mindig a társaság szabályoknak megfelelő vezetését kell szem előtt tartsa. Így, ha a tulajdonosok vagy további vezető tisztségviselők olyan döntést akarnak hozni, ami árt a cégnek vagy aggályos, az ügyvezető jobb, ha írásba foglalja tiltakozását, kisebbségi véleményét vagy egyet nem értését. Ellenkező esetben az övé, vagy részben az övé is lesz a felelősség, ha kiderül, hogy az ügylet csalárd vagy törvénytelen volt. És ez nagyon sokba kerülhet, ha hirtelen a többi ügyvezető és tulajdonos köddé válik.

A vezető tisztségviselők tovább növelhetik kockázatukat saját tájékozatlanságukkal is. Megdöbbentően kevesen ismerik például a felmentvény intézményét. Ez arra ad lehetőséget, hogy a taggyűlés az adott év átvizsgálása után, ha mindent rendben talál, a vizsgált időszakra felmentse az ügyvezetőt a felelősség alól. Ez teljesen bevett dolog Holló Dóra szerint, ám ha ezt a felmentvényt nem kapja meg az ügyvezető, akkor elvileg akármeddig visszamenőlegesen felelősségre vonható, olyan dolgokért is, amelyekkel szemben korábban nem támasztott kifogást sem szerződő fél, sem tulajdonos, sem külső személy.

Összességében kevés, ha gyorsan nekiállnak a társaságok a vezetőknek felelősségbiztosításokat kötni. Első körben a céget kell átvilágítani, majd a vezető tisztségviselő felelősségi köreit kell pontosan rögzíteni. Ezt meg lehet oldani a szervezeti és működési szabályzatban is –mondta Szecskay. Több ügyvezetővel működő cég esetében kiemelten fontos a hatáskörmegosztás és a tiltakozási jog pontos szabályozása. Meglepő lehet, de néha azt is tisztázni kell, hogy a cégben ki írhat alá és ki nem. Az például teljességgel elfogadhatatlan és szabálytalan, hogy az ügyvezető aláírópecsétet használjon, ráadásul arra is volt példa, hogy ezt a pecsétet egyszerűen odaadta a titkárnőjének – példálózott Holló.