Nagybevásárlás: húszmilliárdot fizet a kormány a Telekomnak
A Magyar Telekom eladja a Pro-M Zrt-t. a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak. A tranzakciós ár 19,9 milliárd forint - tette közzé a a Magyar Telekom és a NISZ. - A kormány újra nagybevásárlást csapott, de egyik fél sem csinált rossz üzletet - kommentálták a hírt kérdésünkre az ügyet ismerő források.
A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy sokkal olcsóbban jut hozzá a hálózathoz. A tárgyalások azonban hónapokig húzódtak, s információink szerint komoly konfliktusoktól sem voltak mentesek.
- A kialakult ár azonban azt biztosítja, hogy tehermentes hálózat integrálódhat az egységes állami távközlési szolgáltatói körbe, s a hasonló tranzakcióktól eltérően ezúttal a hálózatot eredetileg finanszírozó Magyar Telekomnak sem kell úgy éreznie, hogy kisemmizték. Az üzemeltetés idejével arányosan, szerény haszonnal szállhatnak ki az EDR-ből - fogalmaz egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk.
Ez a cég üzemelteti a tűzoltók, a rendőrség, a mentők és számos más készenléti szerv egységes rádiótelefonos hálózatát. Az EDR vagy Tetra hálózat néven ismert szolgáltatás az ország teljes területén biztosítja a készenléti szervek (rendőrség, mentők, tűzoltóság és szervezetei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Honvédség és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok) titkosított csatornákon keresztüli rádiókommunikációját, beleértve a hang- és adatforgalmat, s azt a lehetőséget, hogy a rendszerben lévők bármilyen vészhelyzetben különböző csoportokat alakítsanak ki, s az is, hogy a mentésben részt vevők akár prioritást élvezve kommunikálhassanak a műveleti területeken.
A rendszerről a kétezres évek eleje óta álmodozott a mindenkori magyar kormány. Több eredménytelen és sok esetben a korrupció gyanújával átszőtt beszerzési eljárás után végül 2005-ben írták ki azt a közbeszerzést, amelyen nyertes is született. A rendszer ugyanis nem olcsó: akkori áron 90-100 millió euróra becsülték a kivitelezés költségeit.
A nyertes végül a Magyar Telekom lett, 2006 óta annak leánycége, a Pro-M Zrt. üzemelteti a 270 bázisállomásból, két átjátszóállomásból álló, s immár több, mint 28 ezer felhasználót kiszolgáló, 42 ezres kapacitású hálózatot. A technológiát a francia EADS szállította, ahogy a készülékek egy részét is.
A kivásárlás olcsóbb mint az üzemeltetés ára
A konstrukció lényege az volt, hogy a hálózat kiépítéseinek költségeit a Magyar Telekom meghitelezte a saját leányvállalatának, így az államnak nem volt szüksége egyszeri befektetésre, hiszen tíz éves üzemeltetési szerződést kötött a nyertes céggel, amelynek ma már a felén túl vagyunk.
A budapesti hálózat átadása 2006. április 5-én megtörtént, ezután a középső, majd a keleti és végül a nyugati országrészt fedték le a Pro-M szakemberei. A vállalat a hálózat országos kiterjesztését 2006 decemberére, a kitűzött határidő előtt egy hónappal, rekordgyorsasággal teljesítette. Az országos hálózatban 270 bázisállomás működik, amelyek 42 ezer készülék használatának technikai háttérbázisát biztosítják. A teljes kiépítéssel és használatbavétellel Európa egyik legkorszerűbb Tetra rádiórendszere valósult meg Magyarországon.
Az állam mindvégig fizetett üzemeltetésért, kezdetben közel kilencmilliárdot, később ezt csökkentették, majd a hálózat teljes elkészülte után növelték. Az utóbbi években 11,2 milliárd forint volt az éves üzemeltetési díj. Vagyis a mostani kivásárlás kevesebb mint az üzemeltetés két éves díja, a Magyar Telekomnak pedig a tranzakció lezárásával egyidejűleg megtérülnek a Pro-M-nek nyújtott hitelei.
A tárgyalások azonban nem voltak zökkenőmentesek, sokáig úgy tűnt, nem jön létre megegyezés a felek között. Ráadásul az évnek volt egy olyan szakasza is, amikor a NISZ nem tüsténkedett a szolgáltatási díjak fizetésével, és - hivatalosan meg nem erősített információink szerint - még az is felmerült, hogy a Telekom jogi lépéseket tesz azért, hogy megkapja a pénzét.
Az állam eredeti szándékai szerint is opciós joggal bírt a tulajdonjog átvételére, mivel a rendkívül magas rendelkezésre állást biztosító, zárt rádió-távközlő rendszer a magyarországi kritikus információs infrastruktúra egyik kulcseleme – hangsúlyozza a T-Systems és a NISZ közös közleménye.
