galéria megtekintése

Nagy baj lesz, ha nem teszünk semmit

2 komment


Varga G. Gábor

2020-ra 825 ezer betöltetlen informatikai állás lesz az Európai Unióban, a csaknem egymillió magasan képzett ember által előállított érték pedig hiányozni fog a gazdaságból – mondta egy mai rendezvényen Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

A magyar kutatások szerint pedig  2-300 milliárd forint lehet az az érték, amely hiányzik a magyar gazdasági teljesítményből azáltal, hogy az említett 15-22 ezer ember nem termel Magyarországon. Valamint, hogy nem költi el idehaza az egyébként bizonyosan magas fizetését.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a cég programot indít annak érdekében, hogy minél több fiatal válassza a műszaki pályát, azon belül is a programozást. Hiszen ma már szinte nincs olyan munka, amelyet minimális informatikai tudás nélkül el lehetne végezni. A jövőben pedig, mivel szinte minden szektorban egyre nagyobb szerepet kapnak a gépek és a robotok,  egyre több munkakörben elvárássá válik valamilyen programozási képesség is, legyen szó a műszaki vagy kreatív szakmákról, vagy akár a mezőgazdaságról. – Saját szociológus kutatóimmal szoktunk informatikai fejlesztéseket megvalósítani, mert teljesen átprogramozza a csapat gondolkodását és növeli a produktivitást – mondta Rab Árpád információs társadalommal és digitális kultúrákkal foglalkozó társadalomkutató.

 

A Telekom vezére a budapesti Móricz Zsigmond gimnáziumban egy informatikaórán is előadást tartott két osztálynak. Arról beszélt, hogy az adatok szerint Amerikában a fizetési lista első 15 helyén infokommunikációs állások vannak. S miközben Magyarországon jelenleg 15-22 ezer betöltetlen álláshely van, meglepő, hogy még azok közül sem mindenki választja hivatásának az informatikát és a programozást, akik kifejezetten informatikai középiskolába járnak.

Az informatikushiány nem csak magyar jelenség. Európa legfejlettebb gazdaságában, Németországban évente tízezer új informatikai álláshely jön létre, melyek nagy részét nem sikerül betölteni.

– Mindez növekvő probléma lesz, ha nem teszünk semmit – mondta a Telekom-vezér. Magyarország abból a szempontból jó pozícióban van, hogy idehaza foglalkoznak a problémával; a cégek és a szakmai szervezetek már programokat futtatnak annak érdekében, hogy növeljék a fiatalok érdeklődését a programozás iránt. Van, ahol már előrébb járnak ennél: az Egyesült Királyságban például már a tananyag része a kódolás, ugyanakkor még nem vizsgálták, van-e gyakorlati hozadéka ennek az intézkedésnek.

„Attól, hogy programozol, nem vagy kocka”

– szól az egyik leghangzatosabb szlogen.

– Sokkal könnyebb beszállni ma a programozás világába, mint az én gyermekkoromban, amikor, ha programozni szerettem volna, a folyosó végére kellett mennem egy titokzatos terminálszobába. Ráadásul az okostelefonoknak köszönhetően sokkal alacsonyabban van a belépési küszöb a digitális munka és tudás világába – mondta Mattheisen. A szakemberek szerint ma még nem alkalmas az oktatási rendszer arra, hogy tömegével képezze a piacképes tudású informatikusokat. De az igény alakítja az oktatást is. Ráadásul egyre többen tanulják ezeket a képességeket az iskolarendszeren kívül, akár autodidakta vagy önszerveződő módon is, akár online formában – ez utóbbi képzések egyre elismertebbek. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.