A magyarok érzelmi kontrollja és határtartás-képessége életkortól függetlenül alacsony – derült ki a Selfmapping HR szoftver legújabb kutatásából. A szoftver a 20 és 60 év közötti magyar munkavállalók kompetenciáit vizsgálta és arra a meglepő eredményre jutott, hogy vannak faktorok, amelyekben életkortól függetlenül igen gyengék a magyarok. (A teszt 1500 válaszadó kompetenciáit vizsgálta, akik kis- és középvállalatok, valamint multinacionális cégek alkalmazottai, de kis arányban található köztük egyéni kitöltő is.)

A Selfmapping 1 és 6 közötti skálán méri az egyes kompetenciákat, ahol a „megfelelő" érték 4,00-tól 4,99-ig terjed. Minden vizsgált generáció a meglehetősen alacsony 3,2 és 4,0 közötti pontszámot kapta az érzelmi kontroll képességére, de még ennél is rosszabbul teljesítettek a tesztalanyok a határtartás képességét illetően: a 3,8-as átlagérték volt a legjobb, amit elértek, ami még a „megfelelő" kategóriába sem esik bele.

Az érzelmi kontroll az a képesség, amivel felismerjük és tudatosan szabályozzuk az erős érzelmeket keltő helyzetre adott reakciónkat. Minél erősebb ez a képesség, annál kevésbé befolyásolják az érzelmeink azt, hogy az adott helyzetet hogyan éljük meg, hogyan viselkedünk vagy döntünk.

Az ebben való gyengeség következménye például, hogy rágódunk a sérelmeinken, állandóan panaszkodunk vagy csak a dolgok negatív oldalát nézzük, ami időigényes, nem visz előre és még rosszul is érezzük magunkat közben.

A Selfmapping eredményei szerint a gyenge határtartás is életkortól függetlenül jellemző a magyarokra. A határtartás az arra való törekvés, hogy világosan lássuk, mekkora a teherbírásunk, mi fér bele az időnkbe, mit tolerálunk, pontosan mi a feladatunk, felelősségünk és döntési körünk.

Aki ebben gyenge, az könnyen túlterhelődik, valamint állandóan rohan és kapkod. „A határtartás kiválóan fejleszthető. A legfontosabb, hogy kérdezzünk magunktól és másoktól is: tisztázzuk, hogy az egyes feladatokat illetően meddig tart a mi felelősségünk és honnan kezdődik valaki másé. Így elérhetjük, hogy rövidebb legyen a feladatlistánk, és magunkra is marad időnk" – mondja dr. Marik Ágnes.

A felmérés szerint vannak más faktorok is, amelyekben életkortól függetlenül gyengék a magyar munkavállalók: a döntésképességben, a proaktivitásban és a fejlesztő szemléletben sem jeleskednek. Ezek pedig tovább növelik az időnyomást és a munkamennyiséget, melynek következményeként a munkavállalók nehezen regenerálódnak és meglehetősen kiégettek.