Kovács Levente: A szervezetnek nem tetszett, amit eddig hallott a devizahitelek kapcsán Kurucz Árpád / Népszabadság

Kiakadtak a bankok a kormány devizahiteles törvényjavaslatán. Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenné nyilvánításával, az érintett összegek visszafizettetésével a Kúria és a kabinet figyelmen kívül hagyja a legfőbb bírói testület korábbi határozatait, illetve azt, hogy a két területnek jogszabályok is keretet szabtak – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az árfolyamrés ügyében már nem tehetnek semmit, az egyoldalú kamatemelések esetében azonban a bíróságon bizonyítanák, hogy tisztességesen jártak el. A bankok ezért azt kérik a kormánytól, a tervezett 30 napnál hosszabb határidőt biztosítson számukra a keresetek benyújtására.

Kovács Levente szerint méltánytalan a hitelintézeti szektor kapcsán kollektív bűnösségről beszélni, hiszen 150 magyarországi pénzintézet egymással versengve kínálta kölcsöneit, az ügyfelek pedig szabadon választhattak, hogy melyik piaci szereplőnél és milyen típusú hitelt kívánnak felvenni. Nem lehet politikai indíttatásból felrúgni egy általános jogelvet – fogalmazott annak kapcsán, hogy Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője olyan módosító javaslat benyújtását ígérte, amely a követelések elévülésére vonatkozó, a polgári törvénykönyvben meghatározott ötéves időkorlátot tolná ki. Az elképzelés szerint az élő, illetve a legfeljebb öt éve lezárt hitelszerződések esetében a kölcsön folyósításáig visszamenően kellene elszámolniuk a bankoknak ügyfeleikkel.

A főtitkár nem érti a frakcióvezető egy másik felvetését sem, mely szerint a devizahitelek tervezett forintosítása kapcsán nem az aktuális, hanem egy annál kedvezőbb rögzített árfolyamon kellene átváltani a kölcsönöket. Kovács Levente szerint az árfolyamkockázat kérdését a Kúria egyértelműen lezárta, azt az ügyfélnek kell viselnie, így a bankszövetség is csak olyan megoldást tud támogatni, amely piaci árfolyamon forintosítaná a devizahiteleket. (Más kérdés, hogy a parlament a Kúria döntésétől függetlenül is hozhat olyan törvényt, amely az aktuális forintárfolyamnál kedvezőbb szintet határoz meg.)

A bankszektornak várhatóan komoly vesztesége származik az árfolyamréssel és a szerződések egyoldalú módosításával, a kamatok emelésével beszedett pénzek visszafizettetése miatt, a pontos összeget azonban egyelőre nem lehet megmondani. Kovács Levente szerint ehhez a banki portfóliókat külön-külön is meg kell vizsgálni, a jelenleg rendelkezésre álló ágazati adatok csak durva becslésre alkalmasak, ez az oka annak, hogy az eddig megjelent találgatások 300-tól 900 milliárd forintig szórnak. A főtitkár szerint mindenesetre a magyar bankok tőkeerősek, kibírják az intézkedést, ám részben annak eredményeként a jövőben fúziókra, összeolvadásokra is sor kerülhet.

A devizahitelek kivezetése, a tisztességtelenül beszedett pénzek visszafizetése téma volt tegnap Bécsben is. Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke szerint az osztrák bankok hajlandók együttműködni a felmerülő problémák megoldásában, de az is a magyar gazdaság nyilvánvaló érdeke, hogy jól tőkésített, megfelelő hitelezőképességű pénzintézetei legyenek.

Bírálta a magyar kormány hozzáállását a bankszektorhoz az orosz Sberbank Europe AG egyik igazgató sági tagja. A lakossági üzletágért felelős Hámori András a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kabinet gazdaságpolitikája miatt nagyon kemény piacként tekintenek Magyarországra, és a helyzetet tovább nehezíti a devizahitelekkel kapcsolatos legújabb törvényjavaslat. A kormány nem jelezte előre, hogy a törvénytervezet a forinthitelekre is kiterjed, így ez, illetve a vár ható költségek mértéke meglepetésként érte őket. Hámori András elmondta: a magyar gazdaság kezd ugyan talpra állni, a szabályozási környezet miatt azonban továbbra is óvatosak, és amikor arról kell dönteni, hol fektessenek be további tőkét, inkább Csehországra és Szlovákiára esik a választás.