MNB: maradt 7 százalék az alapkamat
Nem lepte meg a „hét mesterlövész” a befektetőket, mivel az Equilor és a piac várakozásának megfelelően szinten hagyta az irányadó rátát a héttagú grémium – írja kommentárjában a Equilor Zrt., s a várakozásoknak megfelelő döntést hangsúlyozza a Takarékbank is elemzésében. A piaci szereplők azzal számolnak, hogy az év hátralevő részében kamatcsökkentés történhet, amennyiben megszületik az EU/IMF-megállapodás. Ha az összejön, akkor utóbbi hitelintézet úgy véli, év végére 6,5 százalékos irányadó kamat jöhet össze.
Az Equilor elemzői az irányadó ráta helyett sokkal fontosabbnak tartják a tanácstagok szavazatát és a saját véleményüket – erre később derülhet fény. Januárban meglepő módon nem emelt kamatot a jegybank, mivel a négy új tag leszavazta a három régi csapattársat. Februárban egyedül Cinkotai akart kamatot csökkenteni (aki új tagnak számít).
A Takarékbank részéről hangsúlyozták: a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.
A mai döntésen az Equilor véleménye szerint néhányan a kamatcsökkentésre szavazhattak, azonban a részletes szavazati listát csak az áprilisban megjelenő jegyzőkönyv tartalmazza majd.
Két tanácstag már korábban jelezte, hogy kamatcsökkentést csak az EU/IMF-megállapodást követően tartanak elképzelhetőnek. Eközben egyre nehezebb tisztán látni a hitelmegállapodás kapcsán. Múlt héten az ÁKK első embere, Töröcskei István jelezte, hogy folyamatosan szondázzák a piacot, hogy milyen feltételekkel lehetne kötvényt kibocsátani. Az NGM viszont úgy látja, csak az EU/IMF-megállapodás után érdemes devizakötvényt piacra dobni. Az Equilor véleménye szerint a piaci szereplők két tűz közé kerültek, egyelőre nem világos, hogy az ÁKK NGM meccset melyik fél nyeri, és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások.
A befektetők 3-6 hónapos horizonton további 25-50 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak a kötvénypiacon. Amennyiben felfelé módosulnak a várakozások, az a forint kapcsán erősödést hozna, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené. Ha a kamatcsökkentési várakozások erősödnek, akkor a forint mérsékelt gyengülése mellett a részvénypiacokon és kötvénypiacokon kisebb árfolyam-emelkedést prognosztizál a társaság.
Habár az elmúlt két döntéshez hasonlóan ma is a kamattartás mellett döntött a Monetáris Tanács, a kilátások romlását jól mutatja, hogy immár a kamatemelési javaslat is felkerült a terítékre – ezt már a K&H Alapkezelő elemzői jelezték a jegybankelnök, Simor András sajtótájékoztatója után, ahol jelezte volt javaslat a kamatemelésre is. Mivel az inflációs előrejelzés az idei évre a vártnál magasabb, 5,6 százalékos fogyasztói áremelkedést vetít előre, és az EU-IMF-fel folytatott tárgyalások menetében sem látható lényegi előrelépés, a következő hónapokban tartósan fennmaradhat a jelenlegi kamatszint, nem várható kamatcsökkentés - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A K&H az előzőektől kicsit eltérő szemüvegen át néz a jövőbe. Szerintük a jelenlegi inflációs kilátások egyelőre még nem indokolják a kamatemelést, azonban a nemzetközi befektetői hangulat romlása esetén ez sem kizárt. A jelenlegi kamatszint tartása vagy akár további növekedése mellett továbbra is érdemes lehet rövid távú megtakarításokba – betétekbe, pénzpiaci alapokba – fektetni, hiszen infláció feletti hozam érhető el – tette hozzá a befektetési szakember.