Nem módosított a 6 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa – jelentette be az ülést követő sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke. Ez egyébként teljes mértékben megfelel az elemzői várakozásoknak. Megjegyezte: az ülésen nem volt módosításra vonatkozó javaslat, vagyis emelésről és csökkentésről szóló elképzelés sem került az asztalon. A grémium figyelembe vette a jegybank inflációs jelentését – amelyet részletesen szerdán tesznek közzé – ezek alapján hozták meg a döntést.

Ebben az MNB, a márciusi előrejelzéséhez képest - az infláció és a GDP növekedés mértékét is csökkentette az idei évre. Előbbit 4-ről 3,9 százalékra, míg utóbbit 2,9-ről 2,6 százalékra. A 2012-re vonatkozó éves átlagos inflációs szintet ugyanakkor a március 3,4-ről 3,6 százalékra emelte, a GDP esetében viszont ugyancsak visszavett korábbi számaiból, hiszen 3 százalék helyett most 2,7 százalékra teszik a gazdaság jövő évi növekedési ütemét.

A módosítások magyarázataként két tényezőt, a beruházások reméltnél kedvezőtlenebb alakulását, valamint a háztartások fogyasztásának vártnál lassabb növekedését jelölte meg. Utóbbi növekedésére egyébként az elmúlt időszakban beérkezett adatok sem utalnak – jegyezte meg. A folyamat korábban jelzettnél hosszabb voltát abban látja, hogy az eladósodott háztartások terheinek kigazdálkodása a várakozásoknál is tartósabb folyamat. Szavaiból kiszűrhető volt, hogy ebben a foglalkoztatás alakulása sem nyújt számottevő segítséget, miután a munkanélküliségi adat tartósan 10 százalék fölött marad.

Simor András kifejtette, hogy a tanács megítélése szerint a következő két évben ugyanakkor folytatódhat a gazdaság kilábalása, talpra állása, azonban a kibocsátás szintje ez idő alatt elmarad a potenciális szinttől. Ismét utalt rá, hogy a belső kereslet lassan tér magához, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére – így a nyersanyag és a kőolajárak alakulása – az infláció a jövő év végére a monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet. Az inflációs cél eléréséhez ugyanakkor hozamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fönntartására. Kérdésre válaszolva Simor András azt már nem fejtette ki, hogy a „huzamosabb idő” alatt a tanács, milyen időszakot ért.

Elemzők egyébként egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a monetáris tanács hétfői ülésén helyben hagyja a jelenlegi kamatszintet. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője kommentárjában kiemelte, hogy a meglepetésszerűen jó májusi inflációs adatot követően ugyan erősödtek a közeljövőre vonatkozó kamatcsökkentési várakozások, azonban a nemzetközi környezet hirtelen romlása egyelőre kizárta ennek lehetőségét. Ezzel teljes mértékben egyet értett Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is. Bebesy magyarázatként azt is kiemelte, hogy az ország kockázati megítélésében bekövetkezett gyors javulás tavasszal, az utóbbi két hónapban már nem folytatódott, kisebb korrekció következett be.

A külső környezetet illetően Suppan fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a görög adósságválság alakulása növeli a stabilitási kockázatokat, így a következő hónapokban sem várható az alapkamat változtatása. Várakozási szerint ugyanakkor az infláció ősztől mérséklődhet a bázishatások miatt, így a 3 százalékos inflációs cél – eltérően az MNB által vázolttól - a jövő év közepére teljesülhet.

Mivel a jegybank eddigi előrejelzéseiben az inflációs cél jövő év végi teljesülése szerepelt az alapkamat tartósabb ideig való 6 százalékon tartása mellett, az év vége felé az MNB kommunikációja enyhülhet – mondja - , s eltolódhat a gyenge fogyasztás miatti aggodalom irányába - amelyre már most utaltak Simor András szavai. Suppan szerint alapesetben ez év végéig az alapkamat 6 százalékon marad, s ezzel összecsengett Bebesy véleménye is.