galéria megtekintése

MNB: Gyorsítunk, lassítunk

0 komment


Blahó Miklós

A friss elemzői prognózisokba ágyazta új előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely szerint szintén gyorsít idén a magyar gazdaság, hogy aztán lassítson. A kamat is marad 2,1 százalékos, bár a jegybank és a piaci megfigyelők is sok bizonytalanságot érzékelnek a nemzetközi és a hazai folyamatokban.

A kamat tartását az MNB korábban már beígérte, így a piacot nem is lephette meg keddi döntésével. A figyelem inkább a csütörtökön publikálandó inflációs jelentés előzetesen közzétett főbb számaira irányult. A júniusi 2,9 százalékos idei növekedési prognózisát az MNB 3,3 százalékra vitte fel, míg a jövő évit 2,5-ről 2,4 százalékra módosította.

Az infláció menetében nincs érdemi változás, idén 0,1, jövőre átlagban 2,5 százalék várható, vagyis 2015 végén már három százalékkal emelkedhetnek az árak. A maginfláció, amelynek alakulásáról az előrejelzés csak csütörtökön jelenik meg, a júniusi prognózis szerint idén 2,4, jövőre 3,0 százalékkal gyorsulhat. Ez az a mutató, amelyet a szakemberek az energia- és élelmiszerárak változásaitól megtisztítanak. Azaz lásd még: rezsicsökkentés hatása.

A héten két kutatóintézet mondta el véleményét a várható fejleményekről. A GKI ebben az évben három-, jövőre kétszázalékos növekedést vizionál, a Kopint 3,5, illetve 2,7 százalékot. Az MNB előrejelzése a kettő közé illeszthető, ezért is mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hogy a piaci konszenzusnak lényegében megfelel az új jegybanki prognózis.

 

Az idei gyorsulás, jövő évi lassulás okainak részletes feltárásába a monetáris tanács keddi közleménye nem vállalkozott, az inflációs jelentés nyilván szolgál majd egyfajta magyarázattal. A GKI és Trippoan Mariann is utalt a geopolitikai feszültségek éleződésére, az amerikai jegybank várható szigorításának esetleg kedvezőtlen, árfolyamgyengítő lecsengésére a feltörekvő piacokon, illetve az ez évi egyszeri tényezők kifutására.

A 2014-es megugrást segítette a megelőző év alacsony bázisa, az uniós pénzek lehívásának, felhasználásának felpörgetése, a Növekedési Hitelprogram, az autó- és építőipari beruházások élénkülése. De jövőre ezek a hatások korlátozottabban érvényesülnek. A Kopint is utalt az uniós pénzáram esetleges akadozására. Az MNB monetáris tanácsa reméli viszont, hogy az új uniós költségvetési periódus ellenére is igen számottevő marad az EU-transzfer mennyisége.

Ami az egyéb tényezőket illeti, a közlemény arra utal, hogy bár a geopolitikai környezet romlik, s a külső kereslet is mérséklődik, a magyar gazdaságot most az élénkülő belső kereslet húzza, serényebb a beruházási tevékenység, s nő a foglalkoztatás és a reáljövedelem (az idei zéró infláció miatt), vagyis a fogyasztás. A lakossági hiteleket érintő „jogi és jogszabályalkotási" folyamatok következtében növekszik a háztartások pénzügyi vagyona, de az emberek vélhetően óvatosan kezdenek költekezni, inkább megtakarításaikat fogják emelni.

A közleményből kiderül, hogy a nemzetközi folyamatokra is tekintettel három alappályát vizsgál az inflációs jelentés. Elképzelhető olyan forgatókönyv, amely lazább monetáris politika mellett is működik, ha a külkereskedelmi partnerek gazdaságai gyengülnek, s az infláció tovább lassul. De ha a nagy jegybankok a vártnál hamarabb szigorítanak, vagy a magyar gazdaságban a konjunktúra élénkebbnek, az inflációs hatás erőteljesebbnek bizonyul, akkor szigorúbb kamatfeltételekre lehet szükség. De az MNB leginkább arra számít, hogy a jelenlegi kondíciókat tartósan fenntarthatja.

A hosszú távú elköteleződés mögött több ok is áll, vélik az Erste Bank elemzői. Egyrészről a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, illetve az inflációs nyomás az idei év egészében alacsony marad. Másrészről a jegybank több olyan lépést tett, ami miatt a kamatemelés többletköltséget okozna számára. A Növekedési Hitelprogram alacsony kamatszintje, illetve a bankok számára biztosított swap ügyletek tartoznak elsősorban ezek közé. Ezenkívül a forintra konvertált devizahitelek kamata és így törlesztőrészlete is emelkedne, ami a jelenlegi kormányzati intézkedéseket ellentétesen érintené.

Ami a globális folyamatokat illeti, Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere rámutat: az elmúlt hónapokban ismét lassult az infláció,  csökkennek a nyersanyagárak, s a dezinflációs hatás az eurózónabeli folyamatok miatt régiónkban különösen jelentős. Az infláció lassulása mellett a növekedésben is észlelhetőek a megtorpanásra utaló jelek.

A környező országok jegybankjai hosszabb kivárás után újabb enyhítési hullámba kezdtek, kamatot vágnak a románok, és várhatóan ismét monetáris enyhítésbe kezdenek a lengyelek is.  Az elemző szerint „elképzelhető, hogy a gyengébb globális növekedési adatok és a dollár hirtelen erősödése miatt az amerikai jegybank kamatemelési pályájával összefüggő várakozások is enyhülnek, ami újabb érv lehet amellett, hogy az MNB tartósan alacsony szinten tartsa az alapkamatot."

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.