galéria megtekintése

Mintaország bóvliban

6 komment


Ábrahám Ambrus

Nem minősítette fel Magyarországot a Moody's, pedig 100 milliárd forintot is spórolhatna a költségvetés elsősorban az adósságfinanszírozáson, ha kikerülnénk a bóvliból – becsülte meg a Népszabadság kérésére egy költségvetési finanszírozásban járatos szakértő. Az elemző hozzátette: ez elhúzódóan jelentkezne, de mivel még az év elején járunk, nem csoda, hogy a kormány nagyon várta a felminősítést.

A Moody's Investor Service hitelminősítő nem emelte befektetésre ajánlott kategóriába Magyarországot. A Nemzetgazdasági Minisztérium szombat reggel a diadalittas közlemény helyett ismét a hidegen tényszerű, de azért némi sértődöttségről tanúskodó közleményt volt kénytelen élesíteni, amely azt hangsúlyozta, hogy a számok alapján kijárna Magyarországnak a felminősítés. Valamint, hogy a várakozásaik szerint ez idén meg is történik.

Ugyan az elemzők csak 20-30 százalékos esélyt adtak a felminősítésre, a forint pénteki „furcsa" erősödése a piac bizakodására utalt. Az euróval szemben a péntek reggeli 310-es szintről 308 alá kapaszkodott a hazai deviza, ám nem lenne meglepő egy kisebb korrekció. A Moody's azonban nem foglalkozott Magyarország „Ba1"-es besorolásával, amelynek margójára tavaly novemberben írtak pozitív kilátást az addigi stabil helyett. A kormány várakozása a tapasztalatok alapján talán túl optimista volt, hiszen a hitelminősítők a kilátás javítása után egy ideig szoktak várni, mielőtt a bóvliból kiemelnek egy országot. A kilátás mind­össze arra utal, hogy lassan tényleg elgondolkodnak azon, hogy kiemeljék az országot a bóvliból. (Legközelebb július 8-án és november 4-én lesz erre lehetőségük.) A hitelminősítő egyáltalán nem foglalkozott az uniós országokkal, annak ellenére, hogy Hollandia és Belgium is március 4-re volt beírva a cég naptárába. (Az év elején kiadott naptárukban meghatározott időpontokban vizsgálhatják az ­EU-s országokat.)

 

Amennyiben a Moody's felminősítése megtörtént volna és hosszú idő után ismét a befektetésre ajánlott kategóriába került volna Magyarország, a szemmel látható – milliárdokban megmutatkozó – eredményhez még akkor is várnunk kellett volna egy másik hitelminősítő hasonló döntéséig. A befektetési alapok zömének térképére ugyanis akkor kerülhetünk vissza igazán, ha a három nagy szolgáltatóból legalább kettőnél ebben, a befektetésre ajánlott sorban szerepel az ország. Ekkor történhetne meg az „átsúlyozás", amely miatt sok esetben automatikusan elkezdik a portfóliójukban felépíteni a magyar eszközöket. Ez már önmagában is hozamcsökkenéseket okozhat az állampapírpiacon, ami értelemszerűen mérsékli a finanszírozási terheket – magyarázta szakértő.

Az országkockázatot tükröző felárunk, a CDS-rátánk is jelentőset süllyedhetne. Pénteken ez 163 ponton állt, míg Romániáé 130, Lengyelországé 92, Szlovákiáé pedig 46 ponton, igaz, utóbbi állam tagja az eurózónának. Mindez azt tükrözi, hogy jóval nagyobb országkockázatból fakadó felárat fizetünk, mint a régiós versenytársaink. Ezek ráadásul a közvetett okok.

A felminősítést a bankjaink legalább annyira várják, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium. Lévén, a bankrendszer is könnyebben juthat forrásokhoz a nemzetközi piacon, ami áttételesen akár a hitelezési aktivitást is javíthatja, pörgetve a gazdaságot. Egy befektetési kategóriába sorolt ország tőkevonzó képessége is markánsan jobb, mint egy bóvli kategóriában „porosodónak". Ez ugyancsak egy olyan előnyt jelent, amely nem feltétlenül a kiadási oldalon történő tételek mérséklődésében nyújt segítséget a költségvetés és a gazdaság számára, épp ellenkezőleg: a költségvetés bevételeit növelheti.

– A piac már beárazta a felminősítést, ezt mutatja az is, hogy a magyar állampapírok hozama sok esetben alacsonyabb a jobb hitelminősítéssel bíró országok államkötvényeinél – írta az NGM közleménye. Ám a tárca nem bontotta ki a valóság minden részletét, hiszen a magyar kötvényhozamok alacsonyan tartása mögött ott áll a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, amely folyamatosan állampapírok vásárlására készteti a bankokat, a kereslet pedig leszorítja a hozamokat. A tárca a csökkenő államadósság, az alacsony költségvetési hiány, a mérsékelt infláció és a növekedési számok alapján számít a felminősítésre idén.

(A cikk elkészítésében közreműködött Hornyák József, a Világgazdaság munkatársa.)

Boldog lehet a tavasz

Az S&P alig két hét múlva, március 18-án vizsgálja felül Magyarország adósságának besorolását, és az elemzők döntő többsége szerint még kivárnak a felminősítéssel. De ettől még nem kell lemondanunk arról, hogy tavasszal kikerüljünk a bóvliból: arra van némi esély, hogy a Fitch május 20-án már kiemelheti az országot a bóvliból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.