A testület a borvidék ültetvényeiről, a borászatok ingatlan- és eszközparkjáról, a pincékben tárolt borkészletekről, valamint a borásztársadalom szociológiai helyzetéről is pontos képet kíván kapni. Az elnök tájékoztatása szerint ez az információs bázis jelenti az alapot ahhoz, hogy a "BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program" keretében tervezett fejlesztési pályázatok és hosszú távú termelői programok egyaránt sikeresek legyenek.

A borvidék termelésének alapját az ültetvények jelentik, ezért a program első eleme a 2013-ban megkezdett termőhely-felmérés kiterjesztése lesz a térség teljes, 11 ezer hektáros területére. A termelőket ennek részleteiről az elmúlt két hétben megtartott hegyközségi gyűléseken tájékoztatták. A munka célja az, hogy a borvidék minden parcelláján helyszíni vizsgálattal mérjék fel a szőlőültetvények állapotát, a termőhelyek adottságait.  A projekt keretében lajstromba veszik a borászatok épületeit, eszközeit, az alkalmazott technológiákat, valamint a vízvételezési lehetőségeket is.

A mennyiségiről minőségi bortermelésre történő átállás egyik legfontosabb alapfeltétele az átláthatóság és az ellenőrizhetőség további megerősítése, ezért a hegyközségi tanács minden termelő meglévő borkészletét lajstromba kívánja venni, borfajtára, mennyiségre és minőségre kiterjedően. A készletadatokat kérdőíves módszerrel gyűjtik majd össze, a munkát pedig egy szakmai testület felügyeli, amelyben a szakmai hatóságok képviselői mellett két olyan külső szakértői is részt vesz, akik a borvidéken kívülről érkeznek.

Ezzel párhuzamosan a tanács a tokaji borásztársadalomról is szeretne pontos képet kapni, a felmérés egyebek mellett azt vizsgálja majd: milyen valós veszélyt jelenthet a borász szakma elöregedése, remélhető-e elégséges utánpótlás, illetve a borászok mekkora része számol birtoka hosszú távú működtetésével, mennyien kívánják esetleg értékesíteni parcelláikat.

A cél az, hogy a borvidék ismét a világ prémium borrégióinak szűk, exkluzív klubjához csatlakozhasson. Ehhez egyszerre van szükség arra, hogy pontosan tisztában legyünk a jelenlegi helyzetünkkel és átláthatóvá tegyük az egész térség működését. A négy területre kiterjedő felmérés elvégzése és a kapott eredmények kiértékelése az év végére készülhet el - mondta Prácser Miklós.

A kormány az elmúlt évben döntött a 27 települést magában foglaló Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításáról, valamint a "BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program" elindításáról. A program első ütemének megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forint hazai és európai uniós forrás átcsoportosítását hagyta jóvá. Az évtized végéig pedig összességében 100 milliárd forintnyi hazai és európai forrás érkezhet a történelmi borvidékre, a borágazat és a kapcsolódó szektorok fejlesztését célzó beruházásokra, valamint a hosszú távú programok megvalósítására.