galéria megtekintése

Budapest még nem okos, minden a fejekben dől el

0 komment


Batka Zoltán

Nem utópia, hanem égető szükség az okos város. De csak akkor lehet csillagászati összegeket megspórolni a modern megoldásokkal, ha változik a gondolkodásmód.

Az okos városhoz vezető út hosszú, aminek senki sem ért a végére. Ilyen értelemben smart city nem létezik – ezt Dan Byles mondta a Népszabadságnak adott interjújában, aki e mondása ellenére hivatásának tekinti az okos városok ügyét. Számunkra furcsa lehet, ha egy politikus maga hagyja ott a képviselői széket azért, hogy érdemi munkát végezzen, de Byles ilyen öt év képviselősködés után, 2015-ben nem indult újra, hanem a SmartUK egyesülethez szerződött.

Attól még nem okos egy város, hogy a navigáció tudja a buszmenetrendet
Thinkstock

Erőforrásaink végessége is rákényszerít arra, hogy a jelenlegi szolgáltatói gyakorlatot integrált közösségi szolgáltatások váltsák fel. A technológia mára adott, most kellene ébrednie a pénzügyi szektornak, mert a finanszírozás szükséges – mondja Byles, aki még alsóházi képviselőként ismerte fel, mit adhat a közösségnek a smart city.

 

Amelynek csak felületes értelmezése a komputerizált extrém hatékony település, ahol futurisztikus megoldásokat használnak. Ahol a mentő nemcsak akkor jön, ha hívják, hanem akkor is, ha a beteg szervezetén lévő jeladók riasztanak. Vagy a kukák szenzorai jelzik a kukásautóknak, hogy üríteni kell, az okostelefon tudja, hol van dugó vagy mikor jön a következő busz, vagy az orvosnál nem kell órákat várakozni a receptekre, mert Skype-on keresztül otthonról is megkaphatjuk ezeket.

Attól, hogy Budapesten a ­Google Maps már tudja a busz- és metrómenetrendet, a magyar főváros még nem okos. Akármennyi szolgáltatás könnyíti az emberek életét, Dan Byles szerint ez nemcsak a technológián múlik, hanem az emberek gondolkodásmódján is.

Koppenhágában például az önkormányzat a cégek és a lakosság számára is elérhetővé tette a nagy közösségi adatbázisait, mint például az úthálózati és egyéb szolgáltatási adatokat. Ezekre a „közadatként” kezelt információkra bárki bármilyen elektronikus szolgáltatást építhet, ami hasznos a közösségnek. Bristolban egy középiskolás az önkormányzati útadatok alapján a kerekesszékeseknek írt pontos alkalmazást, amely úgy segít nekik, hogy megmutatja, amit a térképen nem látnak, de mégis fontos: huppanókat, lépcsőket, lejtőket.

– Nem sok dolog oldódna meg az életben, ha mindent az önkormányzatra bíznánk. De a cégeket sem szabad hagyni a fejünkre nőni – mondja a volt politikus, aki szerint a cégek dolga a közös platform kialakítása, a helyi fejlesztőké meg az alkalmazások megalkotása.

400 milliárd a gazdaságnak

Az Arup elemzése szerint 2020-ra világszerte 400 milliárd dollárnyi értéket fognak termelni az okos városhoz köthető alkalmazások. A lakosság a hatékony közszolgáltatásokon megspórolt pénzt más vállalkozásoknál költheti el. Hogy mennyit, annak becslésére kevesen vállalkoznak. Most jönnek majd a működő példák, melyek a finanszírozókat is meggyőzhetik, de az államoknak is be kell dobniuk magukat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.