A kormányhatározat szerint a kabinet az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László javaslatára döntött arról, hogy a vezetői juttatásokat közelíteni kell a versenyszférában jellemző bérekhez, s egyúttal a jelenlegi prémiumok jelentős részét beépíti az alapbérbe. Az állami vállalatok vezetőinek azonban így sem kell teljesen lemondaniuk az év végi jutalmakról: ha a társaság nyereséges évet zár, a vezetők éves alapbérük akár húsz százalékának megfelelő prémiumot is kaphatnak. A jogszabálynak ráadásul van egy gumiparagrafusa is: e szerint a kormány egyedi döntés alapján bármely társaságnál felülírhatja az általános előírásokat, és bármekkora jutalmat megállapíthat, miként a havi fizetést is felemelheti a legmagasabb, ötmillió forintos plafon fölé, vagy tetszés szerint átsorolhatja a cégeket, illetve azok vezetői más kategóriába, mint amelybe méretük alapján amúgy tartoznának.
Az új bértábla valószínűleg sok állami vállalat működésében jelentős változást hoz. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) például Nagy Csaba vezérigazgató jelenleg havi bruttó kétmillió forint alapbérre jogosult, mellé kéthavi bérének megfelelő garantált juttatás és évi 1,1 millió forintos cafeteriakeret jár. Az MFB-vezér tényleges jövedelme azonban tág határok között mozoghat, az éves prémium ugyanis elérheti akár az alapbér 80 százalékát is – derül ki az állami bank internetes oldaláról. Mindez összesen – az elvileg adható maximális prémiummal számolva – bruttó 48 millió forintot jelent évente. Ezzel szemben az új rendszerben Nagy havi ötmilliós fizetésre számíthat, amelyet legfeljebb húszszázalékos prémium (az MFB-csoport legalábbis tavaly nyereséggel zárt) és cafeteria egészít ki – ez így akár 73 millió forintot is jelenthet.
A magas prémiumok azután váltak általánossá az állami vállalatoknál, hogy a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor hadat üzent az arcátlanul magas állami fizetéseknek, és kétmillió forintos bérplafont vezetett be. Ezt a szabályt ugyan – persze minden felhajtást mellőzve – 2012-ben kivezették, a csökkentett alapbérek kompenzálására kitalált magas prémiumok viszont megmaradtak. A mostani jelentős bérfejlesztés egyik magyarázata részben az, hogy ezeket beépítik az alapfizetésbe, ám mint a fenti példából is látható, az emelkedés lényegesen nagyobb is lehet annál, mint amennyit a két tétel összevonása indokolna. Az infláció mértéke sem indokol ekkora emelést, ugyanis 2013 óta a pénzromlás üteme mindössze 1,3 százalék volt – ez önmagában 2 millió 26 ezer forintos bérplafont indokolna.
A kormánynak azonban van még egy érve a bérplafon jelentős emelésére: az állami szféra fizetései annyira elmaradnak a versenyszektorétól, hogy az már komoly hátrányt jelent, a jobb szakemberek inkább magánvállalkozásoknál vállalnak állást jóval több pénzért. A Fizetesek.hu bérinformációs portál legfrissebb felmérése szerint a magyarországi cégvezetők bére a versenyszférában külföldi tulajdonos esetén átlag 800 ezer forint, míg magyar tulajdonos esetében 606 ezer forintra havonta. Ezzel szemben az állami társaságoknál az átlag „csupán” 520 ezer forint havonta. Vagyis az állami vállalatok a lista végén kullognak – mondta lapunknak Ficza János PR-menedzser.
