Milliárdok növényi hulladékért
Eddig évente 180 ezer tonna bálázott tüzelőanyagot vásárolt a pécsi hőerőmű a régió agrárvállalkozásaitól, mostantól ezt a mennyiséget 200 ezer tonnára növeli a vállalat. A francia Veolia-csoport kezében levő Pannon Hőerőmű Zrt. korábban szénnel, majd gázzal tüzelt, 2013-tól azonban már csak biomasszából állítanak elő energiát a pécsi kazánok. Az erőmű két blokkja összesen 85 megawatt teljesítményű: az egyik kazán, a 2004-ben üzembe helyezett tűzifából, a másik, a két éve átadott pedig mezőgazdasági melléktermékekből, gabonaszalmából, repce-, napraforgó- és kukoricaszárból nyer energiát.
Az erőmű 40 integrátor közreműködésével több mint ezer termelőtől vásárol fel mezőgazdasági mellékterméket, s az erre költött 3,5 milliárd forint tervezhető és biztos bevételt jelent a régió – Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megye, valamint Horvátország magyar határhoz közeli – agrárvállalkozásainak. Az elmúlt két évben jól működött ez a rendszer, a felek betartották a szerződésben vállaltakat, az integrátorok 30 napon belül megkapták a beszállított biomassza árát.
Évi 200 ezer tonna tüzelőanyagot vesznek Laufer László |
Annak érdekében, hogy a növényi szár beszántása híján a föld ne veszítsen termőképességéből, a biomassza káliumban és foszforban gazdag hamuját az erőmű visszafuvarozza az agrárvállalkozókhoz. Az sem mellékes, hogy a biomasszaprogram 170 állandó munkahelyet teremtett, emellett két-három hónapon át még félezer idénymunkás jut jövedelemhez.
Egyébként az erőmű száz kilométeres körzetében hétmillió tonna mezőgazdasági melléktermék képződik, s ennek alig három százalékát vásárolja fel a pécsi cég. Ennél többet csak akkor tudna elégetni, ha új blokkot építene. Ám erre nincs igény, mert az energiapiacon túlkínálat van – mondja Rudolf Péter vezérigazgató-helyettes.