Miből lesz pénze a devizahiteleseket mentő alapnak?

Támadt némi kommunikációs zavar a Fideszben: miközben a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti elnöke az IMF pénzéből segítené ki a bajba jutott hiteleseket, az IMF-fel szoros viszonyban lévő tanácsadó szerint Magyarország már nem tervezi újabb részletek lehívását.

Az elmúlt napokban több fideszes forrásból is azt lehetett hallani, hogy a bajba került devizahitelesek kisegítésére létrehozandó alap részben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval két éve kötött hitelszerződésben megállapított összeg még fel nem használt 4,3 milliárd eurójából gazdálkodna (további 1 milliárd euró jönne a Világbanktól, de velük végül nem kötöttünk hitelszerződést, mert nem volt rászorulva az ország). Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke tegnap is arról beszélt egy nyilatkozatban, hogy az alapot részben az IMF-keretből töltenék fel.

Ehhez képest a Fidesz tekintélyes gazdasági tanácsadói közé tartozó Szapáry György ma szóba sem hozta ezt az alapot, amikor a Figyelőnetnek az IMF-hitel jövőjét taglalta. Ellenben arról beszélt, hogy sem a még futó, sem a következő évtől, egy új megállapodás részeként kialakítandó elővigyázatossági hitelmegállapodásból nem tervez lehívni pénzt a kormány, csak rendkívüli esetekben.

Úgy tűnik tehát, a Fideszen belül nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Egy módon lehet feloldani az ellentmondást, ha Rogán nem a még le nem hívott 4-5 milliárd euróra gondolt, hanem a lehívott, de fel nem használtra. Az OTP például már visszafizette az államnak a bank számára a válságra való tekintettel nyújtott hitelt, ami forintban mintegy 370 milliárdot tesz ki, s további két hitelintézetnél, az MFB-nél és az FHB-nál is parkol még IMF-pénz. Akár ezekre is gondolhatott Rogán (csak előbb vissza kellene fizetniük a bankoknak), ezek is hozzátennének 260 milliárdot a devizahiteles alaphoz. Valamint a lehívott pénzek egy része az MNB devizatartalékait növelték, a volt Pénzügyminisztérium honlapján olvasható átadás-átvételi dokumentumok szerint 957 milliárddal növelték ezen az úton a tartalékot.

A fennmaradó összeget az adósság törlesztésére használta a Magyar Állam, így ezek újbóli felhasználására nincs mód, de a másik két tétel (a kereskedelmi és fejlesztési bankoknál lévő pénz, illetve az MNB-ben parkoló tartalék) elméletileg rendelkezésre áll. Elméletileg, mert például az MNB tartalékához nem fér hozzá a kormány, azt hatalmi szóval sem terelheti át a devizahitecsapda-alapba. Egy ilyen, jogilag sem védhető intézkedés ugyanis az ország sérülékenységét növelné. A bankoktól visszakapott pénz viszont felhasználható.

Nem tudni tehát, hogy Rogánék vajon erre a pénzre gondoltak, vagy a még le sem hívott hitelösszegre. A kormányközeli Magyar Hírlapban a minap megjelent értesülés egyértelműen utóbbit valószínűsítette, ebben az esetben viszont valószínűleg elfelejtettek szólni Szapáry Györgynek, aki pedig fontos kapocs Magyarország és az IMF között: a kilencvenes évek elején ő volt az IMF magyarországi megbízottja

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.