Havonta 67 ezer forintot költött tavaly egy átlagos magyar ember megélhetésre. Ezen belül: a legszegényebbek 35 ezret, a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók meg havi 126 ezer forintot. Az átlagos magyar 21 százalékkal kevesebb pénzt adott ki cigarettára, de nem azért, mert leszokott, hanem cigaretta helyett olcsó dohányt vett, és magának sodorja a füstölnivalót.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör kiadványa szerint 2013-ban mindössze 1,8 százalékkal (1170 forinttal) emelkedett a háztartások átlagos kiadása az előző évhez képest, vagyis reálértékben nem nőtt a fogyasztás.

Óriási különbségekről tanúskodnak ugyanakkor a régiók: a közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, ami 23 százalékkal nagyobb az országos átlagnál. A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százaléka, azaz 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt - áll a jelentésben.

Élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre) és egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) reálértéken kevesebbet költöttek a háztartások a 2012. évinél, miközben az élelmiszer-fogyasztás szintje változatlan maradt.

Legnagyobb mértékben (reálértéken számolva 11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza. Ezt a dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ban e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos) indokolja. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél mintegy ötödével, 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, ugyanakkor a cigarettadohány- és pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.

A jelentés készítői szerint a háztartások helyzetének javulását jelzi, hogy a nem alapvető szükségletekre (ruházkodás, kultúra, vendéglátás, üdülés) a 2012. évinél mintegy 6 százalékkal többet költöttek. A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 50,4 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezen belül a lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadások 2013-ban folyó áron 3,8 százalékkal csökkentek.

A rezsiköltségek csökkenésével magyarázható – közölte a KSH- , hogy a lakásfenntartási kiadások aránya az összes kiadáson belül a háztartások fogyasztásában hosszabb idő óta először csökkent 1,5 százalékponttal, 25,6 százalékra.