A Központi Statisztikai Hivatal ma publikált adataiból az is kiderül, hogy éppenséggel nem a beruházásoknak köszönhetően került ki Magyarország a recesszióból az idei első negyedévben, hiszen amíg a 2012-es záró negyedévhez képest 0,7 százalékos GDP-bővülés történt – amivel dobogós helyre kerültünk a még mindig recessziótól szenvedő Európában –, addig a hosszú távon fenntartható növekedés alapjait megteremtő termelő beruházások 3,8 százalékkal estek vissza.

Mindezt úgy, hogy az első negyedévben már az építőipar is kezdett felállni a padlóról, és váratlanul jó teljesítményt nyújtott. A bővülés hátterében álló, az uniós források gyorsabb lehívásának köszönhetően új erőre kapott közúti és vasútfejlesztési beruházások azonban kevésnek bizonyultak, mivel a feldolgozóipar területén – a nagy járműipari beruházásokat leszámítva – még várat magára az igazi áttörés.

Igaz, már ötödik éve tart a beruházások megszakítások nélküli lejtmenete, a gazdaság talpra állítása – amit kész tényként közölt a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésünk apropóján tartott csütörtöki rendezvényen a miniszterelnök – még várat magára. Pedig már olyan mélyen van a mérce, ahonnan már egy kisebb lépés is hatalmas ugrásként jelenik meg a statisztikában.

A nemzetgazdasági tárca ezúttal tárgyszerű közleményében ismételte meg a KSH által közölt adatokat, a feldolgozóiparban történt 13,2 százalékos csökkenést marasztalva el a visszaesésért. Ebben is találtak azonban pozitívumot: a járműipari beruházások tavaly az év elején „csúcsra” jártak, ezzel magasra emelték a bázist, s ezt is figyelembe kell venni az adat értékelésekor.

Mint ahogy azt is, hogy 30 százalékkal zuhantak az energetikai beruházások, ami egyenes következménye a szektor szereplőit – leszámítva az állami MVM-et – hátrányosan sújtó kormányzati intézkedéseknek. Az emelt energiaadóra, a rezsicsökkentésre az a szolgáltatói válasz érkezett, amire jó előre figyelmeztettek a szakértők: az érintettek visszafogják a beruházásaikat, különösen a kilátásba helyezett újabb – összességében már 30 százaléknál járó – rezsicsökkentési tervek hallatán.

Ami a szikár tényeket illeti, a KSH a gyenge számokon kívül azt az elszomorító tényt is közölte, hogy a megelőző több mint két és fél évben bővülő feldolgozóipari beruházások a tárgynegyedévben csökkenésbe fordultak. A beruházások első negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 8,7 százalékos visszaesésén belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezésberuházások viszont – a szállítás, raktározásban történt növekedés hatására – 0,4 százalékkal emelkedtek.

A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést regisztráltak. 2013 első negyedévében az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit a hálózatbővítések, -fejlesztések mérséklődése okozott. A feldolgozóipar beruházásai – több mint két és fél évnyi növekedés után – a tárgynegyedévben 13,2 százalékkal maradtak el 2012 I. negyedévétől.

Az alágak kétharmadánál volumencsökkenés következett be. A nagyobb súlyt képviselő ágazatok közül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban és a járműgyártásban a bázishatás miatt. A lakásépítések erőteljes visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 19,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A szintén nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás beruházásai – a jelentős volumenű járműbeszerzések ellenére – 4,7 százalékkal csökkentek az első negyedévben. Továbbra sem bővültek az oktatás nemzetgazdasági ág (14,8 százalék) és humán-egészségügyi, szociális ellátás ág (20,2 százalék) beruházásai.

A csökkenő tendencia ellenére hét nemzetgazdasági ágban növekedést regisztráltak. Számottevően emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén (38,7 százalék) az uniós támogatású víztisztítási és csatornázási projektek eredményeképpen. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (34,7 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 81,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kőolaj- és földgázkitermelésben megvalósult egyedi nagyberuházás következtében.