Mély recesszióban Európa
Erre számítottunk - mondta tegnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Amelia Torres, aki emlékeztetett rá, hogy a testület januári előrejelzése már olyan számokat tartalmazott, amelyeket az Eurostat első becslése most megerősített. Az eurózóna és a huszonhetek uniója is mély recesszióban van, s a rossz híreknek még nincs vége. A bizottság azonban még nem változtatta meg azt a feltevését, hogy a második fél évben már pozitív előjelű számokkal lesz jellemezhető a GDP változása. Rosszkedvünk teléből azért nem lesz egyhamar tündöklő nyár.
Az eurózóna és a huszonhetek egyaránt 1,5 százalékkal apasztották a GDP-t a múlt esztendő utolsó negyedében - a megelőző, tehát a harmadik negyedhez képest. Éves öszszevetésben, azaz 2007 utolsó három hónapjához képest pedig valamivel több mint egy százalékkal. Összevetésként: a két adat az Egyesült Államokban mínusz 1 és 0,2 százalék. A negyedéves összehasonlítás szerint Németország, Olaszország, Litvánia és Portugália 1,8-2,4 százalék közötti esést produkált, Nagy-Britannia 1,5-es mínuszt, míg Szlovákia 2,1 százalékkal növekedett. (Egyelőre 15 tagországból érkeztek be adatok.) Az éves összehasonlítás szerint a legijesztőbb mutatvány Lettországé, ahol 10,5 százalékkal hanyatlott a gazdaság teljesítménye. Németország 1,6, Olaszország 2,6, Franciaország 1, Nagy-Britannia gazdasága 1,8 százalékkal zsugorodott, Szlovákia 2,7 százalékkal bővült.
Mindenki tudja, hogy a helyzet nehéz, s hogy a válság leküzdéséhez idő kell - jegyezte meg a bizottsági szóvivő, Johannes Laitenberger, hozzátéve, ezért fontos, hogy a tagállamok egységesen, összehangoltan lépjenek fel, megvalósítsák a nemzeti és uniós élénkítési terveket, s ne tévedjenek a protekcionizmus útjára, amivel csak kárt okoznának egymásnak. Ez lesz a témája a márciusi két csúcstalálkozónak, majd a G20-ak áprilisi egyeztetésének is. A fő kérdések között van, hogy hogyan lehet elkerülni a kereskedelmi elzárkózás veszélyét, újraindítani a hitelezést, s elkülöníteni a mérgező banki eszközöket, hogy helyreálljon a pénzpiaci bizalom.
Ám miután az ipari termelés decemberben 12 százalékkal csökkent éves szinten, januárban pedig 27 százalékkal kevesebb autót értékesítettek, mint egy esztendővel korábban, az aggodalmak növekednek. Főként, hogy a francia autóipari támogatásról egyáltalán nem ült el a vita, annak ellenére sem, hogy Fillon kormányfő csütörtökön Brüsszelben kijelentette: a párizsi terv mindenben megfelel az uniós joganyagnak. Ám a versenyügyi szóvivő, Jonathan Todd tegnap azt mondta: a bizottság még vizsgálja a tervet, nem akar elhamarkodott véleményt alkotni, de az uniós szerződésbe ütközőnek látszik az a követelés, hogy francia autógyárat ne lehessen bezárni, mert ez sérti a vállalkozás szabadságát az egységes belső piacon. Más kérdés, hogy Párizsban is kavar némi politikai hullámot, hogy a Peugeot az állami hitel ellenére is tervezi mintegy 3500 ember elbocsátását.
Franciaországot az is aggasztja, hogy mind kevesebb elszántságot lát az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az átfogó, globális pénzügyi szabályozás szigorítására. Párizs a fedezeti alapok (hedge fund) megregulázását így most erőteljesen szorgalmazza. Lagarde gazdasági miniszter pedig egy nyilatkozatában arról panaszkodott, hogy amíg Geithner amerikai pénzügyminiszter felhívta őt, mielőtt az újabb banki mentőcsomagot bejelentette volna, Londonból nem kapott ilyen hívást, mielőtt a Brown-kormány a banki eszközök biztosítására vonatkozó elképzeléseit ismertette.
Pedig a brit biztosítási formula csak arra jó, hogy a politikusokat megkímélje attól, hogy szembenézzenek a helyzet súlyosságával - idézte a Financial Times egy amerikai hivatalnok véleményét. Az európai pénzügyminiszterek a héten abban egyeztek meg, hogy minden tagország azt csinál, amit akar: létrehozhat biztosítási formát, de rossz bankot is a mérgező eszközök kezelésére, amelyek köréről és értékének megállapításáról a bizottság útmutatót készít még a március elsejei informális csúcs előtt.
