A statisztika is kimutatta, amit az elmúlt hónapban láthattunk: a jegybanki kamatemelést a bankok gyorsan továbbadták az ügyfeleknek, nőttek a hitelek terhei más okból is - ennek hatására pedig kevesebben vettek fel hitelt.

A jegybank adatai szerint 2008. novemberében csökkent a "nem pénzügyi vállalatok" - vagyis úgy általában: a cégek a bankokat, biztosítókat, lízingtársaságokat leszámítva -  és a háztartások összesített nettó hitelfelvétele. A vállalatok az MNB közlése szerint forinthiteleiket szinte csak visszafizették (nettó hiteltörlesztést mutatnak az összesített adatok), míg devizában ugyan még felvettek kölcsönt, de 96 százalékkal (!) kevesebbet, mint októberben. A lakosságnál viszont csak a hitelfelvétel mérséklődéséről számol be a statisztika.

Mindez annyit is jelent: a válság jeleire a vállalati szektor reagált gyorsabban - visszafogott üzleti aktivítást jelez a mésréklődő hitelfelvétel -, míg a lakosság nem csökkentette gyors ütemben a fogyasztását. (A fizetési mérlegről szóló, most megjelent harmadik negydéves adatok némi romlásról árulkodnak: vagyis arról, hogy a nyáron ismét többet kezdtünk el költeni, mint amennyit megtermeltünk.)

A lakosság lassú reakciója azért is érdekes, mert itt emelkedtek meg igazán a terhek.  A jegybanki közlés szerint az átlagos betéti- és hitelkamatlábak a háztartási és a nem pénzügyi vállalati szektor esetében is jelentősen emelkedtek novemberben.

A növekvő háztartási hitelkamatok mögött elsősorban a személyi hitelek drasztikus drágulása állt: a forintalapú személyi hitelek átlagos kamatlába az októberi 25 százalékról novemberben 30 százalékra nőtt, az euró alapú személyi hitelek ára pedig 18-ról kevéssel 20 százalék fölé emelkedett.

A növekvő háztartási hitelkamatok mögött elsősorban a személyi hitelek drasztikus drágulása állt: a forint alapú személyi hitelek átlagos kamatlába az októberi 25 százalékról novemberben 30 százalékra nőtt, az euró alapú személyi hitelek ára pedig 18-ról kevéssel 20 százalék fölé emelkedett.

Ugyancsak jelentősen, az októberi 6 százalékról novemberben 10 százalékra emelkedett a háztartási lakáscélú euróhitel-szerződések átlagos hitelköltség mutatója.

A háztartások hitelezésén belül a másik jelentősebb mozgás az új svájci frank alapú szabad felhasználású hitelszerződések értékének csökkenése, valamint az új euróhitelek értékének - rendkívüli -   több mint nyolcszoros növekedése volt. 

A nem pénzügyi vállalati hitelek kamatlába októberhez képest a legtöbb hiteltípus esetében nőtt. Az átlagos kamatláb az 1 millió euró feletti forinthitelek esetében 152 bázisponttal 12,5 százalékra emelkedett, míg az 1 millió euró feletti euróhitel szerződéseknél 73 bázisponttal mintegy 5,5 százalékra csökkent az októberihez képest.

A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások új hitelszerződéseinek értéke a szezonálisan igazított adatok szerint összességében csökkent. Az új svájci frank lakáshitel szerződések jelentős csökkenése volt megfigyelhető, míg a forint lakáshitelek esetében növekedés volt tapasztalható. Az euró lakáshitelek esetében a szezonálisan nem igazított új szerződések összege közel kilencszeresére növekedett novemberben.

Az új szerződések értéke a nem pénzügyi vállalatok esetében az 1 millió euró alatti euróhitel-szerződések esetében visszaesett az előző havi jelentős növekedés után. Az 1 millió euró feletti euróhitel-szerződések esetében szintén csökkent az új szerződések összege októberhez képest.

A betéti oldalon is az átlagos kamatláb jelentős emelkedése volt megfigyelhető. A háztartási forintbetétek átlagos éves kamatlába az októberi 8,5 százalékról novemberben valamivel 11 százalék fölé emelkedett, míg a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek kamatlába ugyanezen időszakban átlagosan 9-ről 11 százalékra nőtt. A növekvő trend alóli egyetlen kivételt a nem pénzügyi vállalatok éven belüli euró betétszerződései jelentették, ahol 82 bázispontos csökkenést regisztráltak.

A novemberben újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások lekötött forintbetétei esetében növekedett, míg az euróbetétek esetében az októberi szinten maradt. A nem pénzügyi vállalati forintbetétek szerződéses értéke kis mértékben növekedett, míg az euróbetéteké jelentősen csökkent.