A siker akkora, hogy a hiány a tervezett 2,4 százalékhoz képest akár két százalék alá is kerülhet. Ez fordulópont – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter értékelése szerint legalábbis, aki az M1 hírcsatorna tegnap esti műsorában azt mondta, az ország belátható időn belül elérheti a hiány nélküli költségvetést is. Ez azt jelentené, hogy a közkiadásokra pontosan annyi pénz megy el, amennyi az adó- és járulékbevételekből keletkezik.

Azzal, hogy a kormány évek óta kordában tartja a hiányt, a gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent. Ennek az az oka, hogy a kézben tartott hiány és adósságráta mellett az állam mozgástere jóval nagyobb, több lehetősége van a „támadások" – például váratlan külső gazdasági hatások – kivédésére. Varga Mihály szerint javította az egyenlegeket a devizahitelek kivezetése, az alacsony, nulla százalék körüli infláció, a pozitív külkereskedelmi mérleg és a tartósan alacsony olajár is.

Jelentős lépésként értékelte a gazdaság fehérítéséért tett intézkedéseket is. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) tavaly januári bevezetésének és az online pénztárgépek működtetésének is köszönhető, hogy az adóbevételek összesen 550 milliárd forinttal emelkedtek – a teljes adóbevétel egyébként ennek hússzorosa, mintegy 11 ezer milliárd forint.

Az adósságráta a tervek szerint a GDP 76 százaléka alatt lesz. Összehasonlításképpen: Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök még miniszter volt, amikor 80 százalék fölötti rátát mértek. A növekvő GDP elvileg segít kinőni az adósságot, ám ez a 2014-es 3,6 százalékos és a tavaly várhatóan három százalék körüli bővülés dacára is nagyon nehezen megy. A nominális adósság ugyanis kitartóan emelkedik: tavaly év végén 25 ezer milliárd forint volt, 2014-ben pedig 23,9 ezer milliárdra rúgott. Az önkormányzati alrendszerre és a kormányzati szektorba sorolt nem állami szervezetekre is vonatkozó teljes körű adatokat március végén ismertetik.