Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a százezredik pénztárgép beüzemelését tortával is megünnepelte M. Schmidt János

Teljesíthetőnek látják a pénztárgép forgalmazók a kormány legvégső, utolsó utáni határidejét az online kasszaátállítás befejezésére. Augusztus 31. után nincs felmentés és haladék: amelyik kereskedő, árus, benzinkutas, butikos vagy gyógyszerész nem olyan pénztárgépet használ, amelyik azonnal jelenti a beütött tételeket az adóhivatalnak, óriási bírságokra számíthat.

Arról azonban nincsenek pontos adatok, hogy hány kasszát kell még leszállítani a kiskereskedőknek. Korábban a nemzetgazdasági tárca és az adóhivatal is 250 ezer körülire saccolta a lecserélendő kasszák számát, ám a jelenlegi, lassan véglegesnek tűnő pénztárgép-rendelési adatok alapján ennél jóval kevesebbre lett szükség. Úgy tűnik, hogy a magyar piacon összesen 165-175 ezer kasszát fognak augusztus végi határidőig beüzemelni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint eddig 150 ezer gépet helyeztek ki. Tóth Tamás, az ECR Trade Kft. ügyvezetője úgy gondolja, a hátralévő néhány hétben még 15 ezer kiskasszát kell a kiskereskedőkhöz kiszállítani. Novák Zoltán, a Micra-Metripond Kft. ügyvezetője 25 ezerre teszi ezt a számot. Mindketten úgy vélik azonban, nem jelenthet problémát a pénztárgépes vállalkozásoknak ez a mennyiség. „A polcokon vannak a kasszák” – mondta el gyakorlatilag egybehangzóan a két cégvezető.

A kasszák beüzemelése lassan két éve húzódó projekt: az online-osítás első határidejét 2013 áprilisára tette a kormány – már akkor mindenki azt mondta, nem lesz elég gép ahhoz, hogy át lehessen állni. A végső határidőket hónapról hónapról csúsztatták el, hol nyíltabban, hol rendkívül burkoltan, de folyamatosan azzal vádolva az érintetteket: csak elszabotálják az online kasszák bevezetését. Tény: az új kasszák üzemeltetése némileg drágább (hiszen az adatkapcsolatért is fizetni kell), miközben a kereskedő minden forgalmát azonnal látja az adóhivatal.

A kiskereskedők arra számítanak, ősztől az adóhivatal is rákapcsol. A pénztárgépes konzultációkon, ahol az adóhatóság képviselői rendszeres meghívottak voltak, az derült ki: valószínű, hogy ősztől a NAV azokat az üzleteket fogja górcső alá venni, ahol láthatóan és életszerűtlenül hullámzik a napközbeni vagy heti forgalom. Arra már most is van példa, hogy a revizorok párosával járják az üzleteket, az egyikük bent figyeli, hogy az eladó beüti-e az áru ellenértékét a pénztárgépbe, míg a kollégája kintről egy tableten ellenőrzi, hogy a tranzakció megjelent-e a NAV szerverén. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke szerint ugyanakkor az ellenőrök eddig inkább megértően álltak a boltosok problémáihoz, különösen, hogy gyakran azért marad el az egyes ügyletek regisztrálása az adóhatóság szerverén, mivel a pénztárgépek egy része – adóhivatali becslések szerint egy-három százaléka – kisebb-nagyobb, jellemzően hardveres hibával küzd.

Az idén eddig az online-átállás kapcsán 25 ezer ellenőrzést végeztek az adóellenőrök, és az esetek 12 százalékában találtak valamilyen problémát. A hatóság összesen 260 millió forint bírságot szabott ki. Szakmai forrásaink egy része arra számít, hogy ősztől indul a „nagyüzem” a NAV-nál, míg mások szerint az online kasszarendszer éppen arra lesz alkalmas, hogy a revizorok célirányosabban mehessenek a helyszínre: kevesebb, ám átfogóbb vizsgálat alá vonják a kockázatosabb cégeket.

Ennek kapcsán a kereskedők számára most leginkább az a kérdés: miután az összes hazai, kiskereskedelemben alkalmazott kasszára rálát a NAV, elkezdi-e a mélységi vizsgálatok során visszamenőlegesen összehasonlítani az üzletek forgalmát az online-átállás előtti forgalmi adatokkal? Vagyis: lehet-e majd azért bírságot kapni, mert valaki a múltban csalt? És hogyan lehet ez ellen védekezni?

Egyes piaci vélekedések szerint már olyan is előfordult, hogy kiskereskedők nagy hirtelen lehúzták a rolót, és felszámolást indítottak az addigi cégükkel szemben, hogy később egy új vállalkozással – és adójogilag tiszta lappal – újraindítsák az üzletüket. Antalffy Gábor úgy véli azonban: ez nem túl jó ötlet. Azt pedig biztosan nem lehet a NAV-nak eladni, hogy ugyanazon a helyen egy teljesen másik vállalkozás üzemel. Ugyanakkor tény: volt egy jókora bezáráshullám az idén. A Kisosz négy-ötezerre teszi azoknak a kisboltoknak a számát, amelyek megszüntették a működésüket. Ám Antallfy szerint ennek komplex oka van, így többek között az évek óta tartó forgalomgyengülés. A kisvállalkozói forgóeszközhitelek ellehetetlenülése mellett minden bizonnyal sokaknál az online pénztárgép megvásárlása volt az utolsó csepp a pohárban –vélte az ügyvezető elnök.