A korabeli sajtóbeszámolókkal szemben a másodfokú magyar bíróság mégse mentette fel Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját az ellene Horvátországban megfogalmazott korrupciós vádak alól: lényegében azt mondta ki, hogy erről a pert Horvátországban kell lefolytatni - derítette ki az Átlátszó.hu. A cégvezér ügyvédje, Zamecsnik Péter lapunknak elismerte: a magyarországi per így végülis semmit nem javított Hernádi helyzetén.
„Figyeljetek, elmondok egy esetet, hogy mennyire más a mi helyzetünk, mint a magyaroké. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatja el Budapestet. Kérdem, hány évet fogsz kapni? Ő meg laza, mosolygós, azt mondja: figyuzz, a jogászaim találtak valamit, hogy ha engem ebben az ügyben bíróság elé állítanak bármely EU-országban és az ítélet felmentő lesz, akkor ezt el kell hogy ismerjék valamennyi EU-államban, s utazhatok Európában. Kérdezem: Magyarországon lesz ez az ügy? Azt mondja, hogy igen. Erre azt mondom, de hát ez eltarthat két-három évet is. Erre ő: már áprilisban ítélet lesz. Ül mellette egy pofa, a jogi igazgató, egy felfuvalkodott alak, Ábel. Ő odafordul hozzá: Ábel, mondjad meg Jaceknak, ki lesz a vádló ebben a magyarországi perben? Erre az: a feleségem. Értitek? Képzeljetek el egy ilyen helyzetet! A feleség a vádló, felmentő ítélet, minden el van intézve. El tudjátok képzelni, hogy ez nálunk megtörténhet?” E szavakkal ecsetelte tavaly egy - lehallgatott és nyilvánosságra került - kávéházi csevej során Jacek Krawiec, a lengyel kőolajipari vállalat, a PKN Orlen elnöke Wlodzimierz Karpinski lengyel kincstárügyi miniszternek Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóval és Galácz Ábellel, az olajtársaság csoportszintű értékesítési igazgatójával folytatott budapesti megbeszéléseinek mélyreható tapasztalatait. (A hangfelvétel azért is emlékezetes, mert Krawiec úgy értékelte a paksi atomerőmű-bővítésről kötött magyar-orosz kormányközi egyezményt, hogy „Orbán leszopta Putyint”.)
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Hogy Hernádi Zsolt valóban az elhangzottak szerint vázolta volna-e az ellene folyó horvát büntetőeljárás kicselezésének módozatait, nem tudni - ügyvédje, Zamecsnik Péter korábbi szavai szerint ez a feltevés legalábbis nem életszerű -, ám a bekövetkező események kétségkívül a pletykás lengyel cégvezér szavait erősítik. Valóban a volt jogi igazgató perelt - arra hivatkozva, hogy őt Mol-részvényesként kellemetlenül érintette az árfolyamesés -, és a bíróság első fokon (ha nem is áprilisban, májusban) tényleg felmentette Hernádit. Ennek kapcsán pedig ügyvédei azt hangoztatták, hogy így a horvát ügyészségnek már el kell felejtenie az ügyet. (Hernádit azzal vádolják Zágrábban, hogy Ivo Sanader volt horvát kormányfő a tőle elfogadott kenőpénzért cserébe intézte volna el, hogy a Mol 2009-ben 50 százaléknál kevesebb részvény birtokában is átvehette a horvát államtól az INA nevű energiacég feletti irányítást.) Ezután a javarészt az állami hírügynökségre hivatkozó sajtóbeszámolók a Fővárosi Ítélőtábla decemberi döntéséről azt írták, hogy az első fokú ítéletet lényegében helyben hagyva megerősítették az elnök-vezérigazgató felmentését. A horvát hatóságok egyébként fenntartották a Hernádi Zsolt elleni vádakat és nemzetközi körözést is, de a Mol-vezérhez közel álló forrásaink szerint ez az ítélet is közrejátszott abban, hogy az osztrák és a német közigazgatás Hernádi megkeresésére úgy döntött: az ügyben széttartó döntések születtek, aminek eldöntésére ők nem hivatottak, így a cégvezér országuk területén a nemzetközi Interpol-körözés és európai elfogatóparancs ellenére is szabadon mozoghat.