A devizahiteleknél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által havonta fizetendő törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát - írja az MTI a hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletre hivatkozva.

A megjelent jogszabállyal tisztázódnak azok a feltételek, melyekkel kapcsolatban az elmúlt héten ellentmondó sajtónyilatkozatok jelentek meg.

A rendeletből kiderül, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét, de legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.

A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontját megelőző 60. napig írásban kérheti a pénzügyi intézménytől, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztő részlet összege meghaladja a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát - olvasható a rendeletben. A hiteladós a kérelemben meghatározza a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét.

A banknak az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztőrészlet összegének és a törlesztés maximális hosszának figyelembevételével állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesítenie kell a hiteladóst a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről.

A pénzügyi intézmények a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét és a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet összegét az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozás figyelembevételével egyoldalúan jogosultak meghatározni. A rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

Ugyancsak hétfőn jelent Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelete a közjegyzői díjszabásról szóló 1991-és rendelet módosításáról. E szerint a rendelet kiegészül egy olyan passzussal, amely kimondja: a hitelező pénzügyi intézmény köteles megfizetni a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződés módosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíjat és költségtérítést.

Az mfor.hu kommentárja szerint mindebből az következik: tényleg csak az imádkozás marad azoknak, akik most igénybe veszik a törlesztéskönnyítést. Ha ugyanis erős marad az alpesi fizetőeszköz, jelentősen megugorhat a havi részletük.

A rendelet a korábbi ellentmondásokat tisztázva leszögezi: 2015-től mindenki áttér a reális árfolyamra, és ezen felül nem emelkedhet 15 százaléknál jobban a részlet.

Ha valaki tovább törlesztené a gyűjtőszámlahitelét, mint az eredeti kölcsönét, akkor automatikusan meghosszabbítható a futamidő. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy ő 15 százaléknál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedést is kibír, írásban kérvényezheti ezt a bankjától a kívánt havi összeg megjelölésével.

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy mondjuk 220 forint marad egy frank a következő három évben, az látszik, hogy egy átlagos, tipikus hitel esetében akár 35 százalékos is lehet a növekedés a törlesztőrészletben.

Ezek alapján pedig a most árfolyamrögzítést kérőknek tényleg nem marad más esélyük, mint imádkozni azért, hogy a következő három évben lecsengjen a piacon a frank iránti féktelen étvágy és jelentősen gyengüljön az alpesi deviza.

Kevesebb félreértést okozna és akár közjegyzőmentes is lehetne a devizaadós-mentés, ha jogszabályban uniformizálnák a szerződés szövegét, így az okiratba foglalás rutinműveletté válna - írja a Napi Gazdaság.

Korábban a közjegyzői kamara úgy foglalt állást, hogy az okiratba foglalás 10-20 ezer forint körüli áron reális, egy egyszerűsített műveletnél ugyanakkor sokak szerint az 1500 forintos közjegyzői alapóradíjhoz kapcsolódó minimumösszeg, azaz 6000 forint is elegendő lenne - írja a lap.