A nemzeti fejlesztési tárca április 6-án, a Construmán jelenti be a program részleteit. A bejelentés és a pályázatindulás közötti időszak ugyanakkor komoly feladatok elé állítja a jelentkezni vágyókat. Úgy tudjuk, a tárca a hivatalos nyitány után röviddel közzéteszi a részletes feltételeket. Így például azt is, hogy az adott típusú felújításokért vagy berendezésért a kivitelező, illetve az eladó legfeljebb mennyit kérhet. Új elem, hogy ezek ismeretében a tulajdonosnak még a jelentkezés előtt le kell szerződnie a beruházásra. Így a pályázatot már az előírásos tarifáknak megfelelő feltételes szerződésekkel együtt kell beadni. Ezzel a kiírók szerint a lehető legkisebbre szorítható le a téves beadványok aránya. Ráadásul a korábbiakhoz hasonlóan most sem kizárt, hogy a később beadott, a keretből már kifutó, de szabályos pályázatokat tartalék listára helyezzék, és ha később új pénz áll a házhoz, e kört is befogadják.
Tényleg elveszik a lakossági EU-pénzt
Újabb kormányhatározattal erősítette meg az Orbán-kabinet, hogy a lakosság helyett állami épületek felújítására csoportosítja át az eredetileg a magánépületek energiahatékonysági felújítására elkülönített közel százmilliárdos vissza nem térítendő EU-forrást. Ebben rögzítik: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek Lázár János kancelláriaminiszter bevonásával kell letárgyalnia a programmódosítást Brüsszelben.
A keretről annyit tudni, hogy az bizonyosan meghaladja az eddigieket. Ebből az következik, hogy több milliárd forintra számíthatunk. Mivel azonban Magyarországon a 2,5 millió családi ház 90 százaléka felújításra szorul, beadáskor ismételten hosszú forgalmi dugók alakulhatnak ki a befogadásig vezető elektronikus szupersztrádán. Így a korábbi tapasztalatoknak megfelelően a keretek ezúttal is órák alatt kifogyhatnak.
A nemzeti fejlesztési tárca mindezzel, ha kimondatlanul is, de ellenáll a Miniszterelnökség tavaly kinyilvánított alapvetésének, miszerint a lakosság energiahatékonysági felújításaira nem jár „ingyenpénz".
E stratégiaváltásnak egyelőre a lakosság számára 2020-ig elkülönített közel százmilliárd forint vissza nem térítendő EU-támogatás esett áldozatul. Ezt a nagyságrendet a mostani családi házas program biztosan nem éri el: annak forrásául hivatalosan az ország szén-dioxid-kvótabevételei szolgálnak, esetleg némi közpénzzel megfejelve. Ez a keret rendkívül szűkös: az ország éves kvótabevétele tízmilliárd forint alatt várható, aminek felét az elektronikus autózás elterjesztésére kell költeni – tudtuk meg Szalai Gabriellától, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. munkatársától.
Holott úgy tudjuk, a szaktárca az év során folytatná a pályáztatást. Az viszont még kérdés, miből. Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca az ügy kapcsán legutóbb annyit üzent lapunknak: az előkésztés a végéhez közeledik.
Új nyereségérdekelt állami vagyonkezelő
Április 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és jogelődei által hazai forrásból kiírt valamennyi lakossági pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet (NFSI) Kft. veszi át – közölte tegnap a szaktárca. Az új állami kft. felett a tulajdonosi jogokat az NFM gyakorolja. Eddig a feladatot az ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. végezte. A nagy hagyományú állami cégtől talán az eddigi lakossági pályázatok sűrű szerverfagyásai miatt vonták meg a végrehajtást. Arra a kérdésünkre, hogy az NFSI miért nem nonprofit, a szaktárca nem küldött érdemi választ.
