Noha az SZDSZ-es képviselők eredeti indítványa némileg módosult, a lényeg mégis az: az Országgyűlés döntése nyomán törvény született arról, hogy a következő évek során mennyivel gazdálkodhat a kormány, már ami a kiadásokat illeti. Eszerint a büdzsé kiadási főösszege jövőre nem lehet több, mint az idei. 2010-ben és 2011-ben pedig a GDP-növekedés várható reálértékének a felével emelkedhet.

A költségvetési plafon meghatározásával a cél az volt, hogy az így keletkező pluszbevétel felét az államadósság visszafizetésére, a másik felét pedig adócsökkentésre fordítsák. A válság egy-két részletkérdést ugyanakkor felülírt. A mostani változat szerint a költségvetési megtakarítások a Stabilitási és Reformalaphoz folynak. A plafontörvény megszavazásával létrejött a Költségvetési Tanács is (ez eredetileg Fidesz-javaslat volt). A háromfős testület tagjai közül az egyiket az államfő, a másikat az ÁSZ elnöke, a harmadikat a jegybankelnök jelöli, a testület elnöke a köztársasági elnök jelöltje lesz.

A szocialisták, a szabad demokraták és az MDF-es képviselők megszavazták a plafontörvényt, a fideszes és a kereszténydemokrata honatyák egységesen elutasították. (Baja Ferenc tartózkodott.)

Munkatársunknak fideszes politikusok azzal indokolták az elutasító voksukat, hogy a Költségvetési Tanács mellett létrejön egy titkárság; vagyis lesz egy apparátus is, „ez pedig nem a takarékosság felé mutat”.