galéria megtekintése

Meggondolatlan tolltartóeladásért is bírság járhat

14 komment


F. Szabó Emese

Érdemes alaposan végiggondolni, ki hogyan akarja a neten eladni a gyerek régi cuccait. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan hajkurássza azokat, akik meg akarják úszni az adófizetést, s a bírósági gyakorlat azt mutatja: az erőfeszítései eredményesek, most az Európai Bíróság is a hatóságnak adott igazat egy tolltartó vásárlása ügyében.

Ha alkalmanként el akarjuk adni felesleges dolgainkat, az semmilyen adózási vagy egyéb bejelentési kötelezettséggel nem jár. Viszonylag nehéz azonban meghúzni a határt az alkalmi és a rendszeres üzletelés között, márpedig utóbbi esetben adózni kell. Többen élnek abból, hogy például Ausztriában bevásárolnak gyerekholmikat, s azokat a Vatera.hu oldalon eladják haszonnal. Ez addig éri meg igazán, amíg meg lehet úszni az adófizetést.

A szabályozás az utóbbi években folyamatosan alakult, s mára egy viszonylag tág keretet határozott meg a jogszabály, amíg még nem kell adózni. Egyrészt hatmillió forint bevételig nem lesz áfaalany az eladó. Ez jelentős adminisztrációtól szabadítja meg a piacozókat, nem kell áfát levonni, felszámítani, bevallást készíteni. Ez akkor jó bolt, ha magánszemélyként beszerzi az árut egy alacsonyabb kulcsú országban, majd simán eladja. Ezzel az áfakülönbözetet máris megspórolta, ami önmagában jelentős árrést jelent.

Sokba kerül a figyelmetlenség és a trükközés
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

 

Rendszeres értékesítésnél évi 600 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni, afölött viszont igen, szja-t és járulékot. Akkor nincs más hátra, mint 600 ezer forint alatt maradni – mondhatnánk, ez is érezhető kiegészítés lehet a családi büdzsében.

A hatóság szerint azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. Egy szokásos próbavásárláskor egy tolltartót vásároltak egy férfitól, aki rendszeresen árult ezt-azt a netes piactéren. Az eladó nem adott nyugtát, a hatóság pedig megbírságolta, mivel a revízió szerint a férfi bejelentés nélkül árulta portékáit.

A vita tárgya nem az volt, hogy a bevétel elérte-e a 600 ezer forintot. Adót nem kellett volna fizetni a jövedelem után – s ezt nem is vitatta a NAV. Ahogyan azt sem, hogy hatmillió forint alatt lehet áfamentes tevékenységet végezni. Csak éppen nem mindenkinek.

A NAV szerint ugyanis attól még be kellett volna jelentenie a tevékenységét, hogy nem érte el az adófizetés, illetve az áfaalanyiság határát. Hiszen rendszeresen adott-vett, ami már gazdasági tevékenységnek minősül értékhatártól függetlenül. A vita a bíróságig jutott, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig az Európai Bíróságnak utalta annak eldöntését, jogos volt-e a NAV-bírság azért, mert az árus nem jelentette be tevékenységét.

A luxembourgi testület szerint igen. Mivel gazdasági tevékenységet folytatott, az áfairányelv értelmében adóalanynak minősül. Ez pedig mindenki számára kötelező, teljesen függetlenül attól, hogy átlépi-e az adómentesség határát vagy sem, illetve áfaalany lesz vagy sem, ez nem mentesít a bejelentés alól. Ennek fényé­ben a kiszabott bírsággal sincs különösebb baj, ha az arányos. Ez egy magánszemély esetében százezer forint körüli összeget jelenthet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.