2016 második felére áll fel az egyesített vállalkozás, persze, ha a tőzsdefelügyelet is úgy akarja. Az új társaságban, amelynek neve DowDuPont lesz, a két fél fele-fele arányban osztozkodik. A DuPont kemény, 700 millió dollárra rúgó költségcsökkentés után vág bele az üzletbe, alkalmazottai 10 százalékától válik meg, mintegy 650 millió dollárt szánva az elbocsátások költségeire.
Az egyesített tevékenységek forgalma meghaladhatja a 90 milliárd dollárt. Nem titkolt szándék ugyanakkor, hogy három külön kisebb vállalat alá csoportosítsák a vetőmag- és műtrágyaágazatot, a speciális vegyi termékek előállítását, valamint az anyagkutatási tevékenységet. A szétválasztást az agrokémiai piac beszűkülése indokolja, mondhatni némi kényszert jelent az iparágban, hogy jobb megtérülést eredményező szakterületeket fejlesszenek.
|
A befektetők egyre nagyobb fantáziát látnak a DuPont papírjaiban
Lucas Jackson / Reuters |
A profiltisztítás jegyében egyébként a DuPont már októberben kiszervezte a az egyre kevéssé rentábilis, presztízs kémiai termékek, köztük a teflon gyártását, mivel ez a tevékenység túlságosan is ciklikus üzletnek bizonyult. A kiszervezés hétszázalékos megtakarítást eredményezett a bérköltségekben.
Az agrokémiai ipar amúgy szorult helyzetben van, a szereplők, így a Monsanto, a Syngenta, a Bayer, a DuPont, a Dow Chemical és a BASF is megsínylik nemcsak a nyersanyagárak mélyrepülését, de a fejlődő gazdaságok tempójának lassulását, és az amerikai mezőgazdasági vállalkozások nehézségeit. Ez utóbbiak jövedelme 36 százalékkal zsugorodott ebben az évben, 2006 óta nem látott mélypontra. Ezt megérzik a vegyipar szereplői is, nem csoda például, hogy a DuPont harmadik negyedéves profitja például 50 százalékkal csökkent.
120 milliárd
Fúziókkal hatalmas tőzsdei értékű cégek jöhetnek létre. A vegyiparban például a DuPont és a Dow Chemical összeolvadásával 120 milliárd dollár értékű cég jön létre.
A befektetők mindenekelőtt a rentabilitást, pénzük tőzsdei megtérülését figyelik. A mostani kamatfeltételek mellett – amikor hagyományos pénzügyi eszközökbe fektetve lényegében észrevehetetlen a hozam – ők maguk is egyre inkább szorgalmazzák a gyorsan nyélbeütött fúziókat. Minthogy a megacégek egyesülése során sok esetben a verseny csökkenése jelenti a legkomolyabb költségcsökkentést – hiszen felfalják a konkurenciát – minden részletre figyelnek a versenyhatóságok is.
Sem a vállalatok vezetése, sem pedig a tulajdonosaik nem ihatnak előre a medve bőrére. Intő jel, az Egyesült Államok versenyhatóságának legutóbbi komoly vétója, mellyel a Staples és az Office Depot 6,3 milliárd dollárt megmozgató házasságát meszelték el. A két irodaszer-kereskedő már 1997-ben megkísérelt egy hasonló lépést, ám ahogy akkor, most is versenyellenesnek minősítették a szándékot.
Bizonytalan a fejlődő piacok magára találása
Az ipari országok gazdasági fejlődése felgyorsul az idén, ám ezt a piacok hullámzása kíséri – állítják az elemzők, akik szerint az európai és japán részvények lesznek a favoritok, míg a fejlődő országok értékpapírjainak stabilitása kérdéses marad. A konjunktúra motorja az Egyesült Államok lesz jövőre is. A Reuters által megkérdezett elemzők 2,5 százalékos amerikai GDP-növekedésre számítanak. Japánban és az eurózónában 1,7 százalékot várnak, Kínában a 2015-ös 6,9 százalékot kissé megtorpanó, 6,5 százalékos gyarapodás követi, összességében a világ GDP-je 3,4 százalékkal emelkedik. Ami a tőzsdék teljesítményét illeti: a Deutsche Asset & Wealth Management szerint 2170 pontra nő az év végéig a tengerentúli S & P 500. A frankfurti DAX 11 700 ponton várt szintje, 1000 ponttal haladja meg a mostanit, az Euro Stoxx 50 pedig 400-zal zárhat magasabban, mint napjainkban. A Bank of America Merrill Lynch nem zárja ki a fejlődő piacok magára találását, de hosszúnak, labilisnak és egyenlőtlennek jósolja a pozitív fordulatot. Az UBS az amerikai kincstárjegyek hozamemelkedésére hívja fel a figyelmet, az idei 2,2 százalék után jövőre 2,5 százalékot várva.
