Módosította a gázárak kiegészítéséről szóló rendeletét a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM). Az ide vezető tárgyalásokat kezdeményező, az ipari nagyfogyasztókat képviselő Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF) célja az volt, hogy a 66 milliárd forintos, a közüzemi árképzésből fakadó veszteséget arányosabban terítse szét a tárca az érintett vállalatok között.

Tóth Tibor, GEOF ügyvivője szerint a módosított rendelet nem orvosolja ugyan teljes mértékben az eredeti kifogásokat, de arányosabb, szakértői számításokkal alátámasztott megoldást tartalmaz, és azon a határon van, amely a korábban már szabadpiacra lépett vállalatok számára még éppen elviselhetővé teszi a terheket. A GEOF az elmúlt hónapokban tényeken alapuló, arányos, átlátható megoldásra törekedett, s a rendelet módosításával a jelen gazdasági helyzetben reálisan elérhető célokat teljesítette – tette hozzá.

A GEOF még júliusban hívta fel a figyelmet a rendelet hiányosságaira, és azonnal tárgyalásokat kezdeményezett a hatóságokkal. A minisztérium nyitott volt a szakmai érvekre, és a GEOF-fal együtt a Negos Tárgyalási Tanácsadó Zrt.-t, és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét is bevonta a tárgyalásokba, majd a Boston Consulting Group számításaira is alapozva alakította ki a versenyképesség és a foglalkoztatás céljait támogató rendeletmódosítást.

Fürjes Balázs tárgyalási szakértő, a Negos vezérigazgatója szerint ez a néhány hét is bebizonyította, hogy a legtöbb gazdasági vitát meg lehet oldani szakmai alapon, a konfliktusok, problémák szakszerű feloldásával, a közös érdekek felkutatásával. Igenis van helye a párbeszédnek, bármekkora összegről, bármilyen erős érdekellentétről is legyen szó.

A tét jelentős volt, mivel az ipari nagyfogyasztók számára akár több százmillió forintos nagyságrendű, nem tervezett befizetési kötelezettséget teremtett a gázár szabályozást érintő rendelet. Ez az állam 66 milliárd forintos kötelezettségét volt hivatott fedezni, ami a múltban - elsősorban az elmúlt 12 hónapban - a közüzemi piacon a beszerzési ár alatt értékesített gáz miatt keletkezett hiányból fakadt.

A rendelet elsősorban azt a vállalati kört sújtotta aránytalanul, amely már évekkel ezelőtt kilépett a szabad piacra és nem élvezte a költség alatti gázárakat a közüzemben, és így nem járult hozzá a hiány keletkezéséhez sem a rendelet szerinti mértékben. A többletköltséget csak munkahelyek megszüntetésével, áremeléssel vagy a termelés csökkentésével, esetleges leállításával tudták volna kigazdálkodni.

Kapcsolódó cikkek: Drágább lehet a gáz januártól | A General Electric nyeresége 42 százalékkal csökkent | Nem emeli a nettó gázárat az E.ON-megállapodás | Elővásárlási jogot kapott a kormány az E.ON gáznagykereskedelmi cégére | Újra veszélybe kerülhet Európa gázellátása