belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Megalakul a Déli áramlat Zrt.

Budapesten ma tervezik aláírni a Déli áramlat orosz-európai gázvezetékterv hazai szakaszának majdani üzemeltetését végző orosz-magyar vegyes vállalat alapító okiratát. A két tulajdonos, a Gazprom illetve Magyar Fejlesztési Bank ezúttal mindennemű külsőséget nélkülöz.

Marnitz István| NOL| 2010. január 11. |2 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

olvaso | 2010. január 12. | 13:26:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

gradit | 2010. január 12. | 08:50:44

Csodálkoznék, ha Veres nem lenne benne az ilyen bizniszekben...

HIRDETÉS


Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Veres János akkori pénzügyminiszter a Déli áramlatról szóló 2008-as megállapodás aláírásakor
MTI - Koszticsák Szilárd
Lapunk értesülései szerint ma - kedden - Budapesten aláírja a Déli áramlat magyar szakaszának majdani üzemeltetését végző közös vállalat alapító okiratát a két 50 százalékos tulajdonos, az Oroszországból az unióba tervezett gázvezeték mögött álló Gazprom, illetve a magyar szakasz társtulajdonosának kijelölt Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

A Déli áramlat Magyarország Zrt.-re keresztelt társaság alaptőkéje 5 millió forint lesz, amit hamarosan 50 millióra emelnek. A cég első elnöke a magyar fél jelöltjeként Erős János, az MFB vezérigazgatója lesz. Az alelnök - az évenként változó elnöki poszt várományosa - Alekszandr Medvegyev, a Gazprom alelnöke. Rajtuk kívül az MFB és a Gazprom egy-egy további tagot delegál az igazgatóságba. Értesülésünk szerint a Gazprom-javaslatra megalakított „irányító bizottság" illetve „munkacsoport" vezetőit már csak az orosz fél nevezi ki. Ezek azonban kizárólag az igazgatóság iránymutatásai szerint tevékenykedhetnek. A vezérigazgatókat később nevezik meg.

Információnk szerint a magyar kormány egy megbízható gázipari szakembert szemelt ki e posztra. A két fél értesüléseinket nem kívánta kommentálni.

A szibériai gázmezőket alapvetően Olaszországgal összekötni hivatott Déli áramlat vezetékterv magyar szakaszáról az első hivatalos megállapodást a két kormány kötötte meg tavalyelőtt. Magyar részről meglepetésre nem az előkészítésben addig részt vevő Molt jelölték ki - arra hivatkozva, hogy az nem állami -, hanem az állami MFB-t. A két cég egy éve szándéknyilatkozatot szignált, ám az abban jelölt határidők már javarészt leteltek. Az előkészítést állítólag éppenséggel az oroszok halogatták és a magyar kormány sürgette.

HIRDETÉS

Sokak szerint a Gazprom meg kívánta az aláírással várni a hazai választásokat. Annak, hogy most mégis miért kerül pecsét az alapító okiratra, értesülésünk szerint igen prózai oka van, ami miatt a két fél mellőzni is kívánja az eddigi fázisokban - hazai és más vonatkozásban egyaránt - megszokott reprezentatív külsőségeket. A tavalyelőtt kissé rászedettnek tűnt Molt ugyanis már a kormányközi szerződés is érintette, miszerint a terveket a korábban a Gazprommal létrehozott közös vállalatától, a Sepcótól kell megvásárolni.

Ezek a tervek viszont csak nem készültek el. Legutóbb azzal a - jogilag nehezen kifogásolható - érvvel, hogy a Sepcótól senki nem rendelte meg a tanulmányt, tekintve, hogy a megrendelő még létre sem jött. Ráadásul a terveket a Sepco nem maga készíti, hanem erre pályázatot ír ki. Vagyis az alapító okirat gyors aláírásának oka egyszerűen a tervtanulmány elkészítésének gyorsítása. A Sepco új határideje állítólag ez év közepe. A két tulajdonos ugyanakkor minden felmerülő költséget felesben áll.

Habár az előkészítés talán kissé vontatottnak tűnik, nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszul. Eddig a nyomvonal-országok közül csupán Szerbiában tartanak előbbre, de ott a két kormány hagyományos jó viszonya sokkal gördülékenyebb tárgyalásokat tesz lehetővé: ott az orosz félé a cég többsége is. Bulgáriában a kormányváltás óta kisebb viharfellegek gyűlnek a közös elképzelés fölött, a szlovén illetve a régi-új csatlakozó török szakasz előkészítése még folyik, Ausztriával pedig még hátrébb tartanak. Időről időre felmerül ugyanakkor - akár Magyarország pozícióit is fenyegetve - Horvátország csatlakozási lehetősége, Románia számára pedig egyelőre a csatlakozás még mindig „álomnak" tűnik.

Szakemberek emlékeztetnek, hogy a magyar szakasz megvalósítása a cégalapítás után sem vehető készpénznek, hisz a Gazprom 2011-ben hoz csak „végleges befektetői döntést". Az uniós gázigények felfutásával ugyanakkor Magyarország a Déli áramlaton keresztül évi 10-15 milliárd köbméter gáz átengedéséért járó tranzitdíjhoz is juthat. Ennek megtérülési ideje korábbi számítások szerint mintegy 20 év. Az a Gazprom-ígéret, miszerint a magyar szakaszt 2015-ben üzembe állítják, állítólag az uniós gázkereslet tavalyi visszaesése ellenére is él.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    2 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS