Van egy igen negatív befektetői környezet, ehhez hozzájárul a magyar gazdaságpolitika bizonytalansága, ennek köszönhetően menekülnek a befektetők a magyar pénzpiacokról – jelentette ki Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője az m1 Ma reggel című műsorában.

Bróker a new york-i börzén

A kormány adó- és a végtörlesztéssel kapcsolatos elképzelései befektetői szempontból nem a bizalmat segítik. Ezen hatások okozták a többi közt, hogy az elmúlt héten az OTP részvényárfolyama igen mélyre süllyedt – tette hozzá.

Egy olyan fázisban vagyunk, amikor nem tudjuk, hogy meddig szakadnak az árfolyamok, de ugyanakkora visszapattanás, amilyen volt 2009-2010-ben, már nem lesz – érvelt Sarkadi Szabó Kornél pénzpiaci elemző, aki mindezt azzal indokolta: elfogyott a puskapor a piacokról, és az államoknak nincs tere sem államadósságot növelni, sem pénzpumpával elegendő pénzbőséget kínálni.

Egyszerűen nem lesz elég a pénzmennyiség a fejlett világban ahhoz, hogy újrafújják a buborékot, amit 2008 után még sikerült megtenni. A nagy fellélegző emelkedésnek a tartalékai teljesen kimerültek, nem lehet tudni, hogy mikor jön egy 10-20 százalékos visszapattanás, de azt a forgatókönyvet, miszerint a részvények dupláznak vagy háromszoroznak, nagy valószínűséggel ki lehet zárni – szögezte le az elemző.

Weinhardt Attila arról beszélt: attól, hogy eladják a külföldiek a részvényeket, rövid pénzpiaci eszközöket, vagy MNB-kötvényeket még megtarthatnak. Hangsúlyozta: nagyobb kockázatot lát a forintban az állampapírpiacok felől. A tízéves magyar állampapírpiac 8,3 százalékos szinten jár, a vevők pedig elmaradoznak. Ha a külföldi befektetők – akiknek magas az aránya - tömegesen gondolkodnak úgy, hogy csökkentik a kitettségüket, miután nincs vevő, megugorhat az árfolyam.

Sarkadi Szabó Kornél azt vetette fel: nincs megegyezés az európai államok között, nincs olyan megoldás, amely a probléma gyökerét kezelné. Továbbra is csak olyan javaslatok kerülnek szóba, mint a pénznyomda, illetve valamiféle kisegítőalap létrehozása. Véleménye szerint egy költségvetési keret létrehozása jelentene megoldást, az, ha Brüsszelből mondanák meg, a periférikus államok mit és mennyit költhetnek el.

Ennek a megvalósulását azonban most senki nem tartja valószínűnek. Egy dolgot tehetünk, megpróbálunk függetlenedni a nemzetközi eseményektől, ami úgy képzelhető el, hogy a belső működésben próbálunk még nyírni a költségvetési kiadásokból, így nagyjából pontosan meg lehet becsülni a költségvetési hiányt, és előbb-utóbb önfinanszírozóvá lehet tenni a magyar államháztartást – javasolta a szakember. (forrás: hirado.hu)