Elfogadták az adótörvényeket, átmentek a megszorítások

Egy hét leforgása alatt háromszor szavazta meg a parlamenti többség, hogy 80 ezer forintos határon limitálják a 13. havi nyugdíjakat, (s csak azok kaphassák, akik betöltötték a 62 évet); emellett a közszféra 13. havi juttatásának a megszűnéséról is véglegesen döntött a T. Ház. Ehhez az SZDSZ biztosította a támogató voksokat az MSZP-nek. Egyetlen kivétellel: az elnök nemmel szavazott. A jövő évi adócsomag elfogadásában az MDF segített a kormánynak.

Átmentek a megszorító intézkedések a parlamenten, a többség ismét megszavazta a 13. havi nyugdíj korlátozását, és a közszféra juttatásainak lefaragását.

Az Országgyűlés már hozott döntést a 13. havi nyugdíj korlátozásáról a múlt kedden  - a költségvetést megalapozó jogszabályokhoz előterjesztett módosítások megszavazásakor: akkor az MSZP és a szabad demokraták az "igen" gombot nyomták, az MDF-frakció viszont annak ellenére is elutasította a kormányjavaslatot, hogy Dávid Ibolya pártelnök az októberi Nemzeti csúcson a 13. havi nyugdíj egy éves felfüggesztését sürgette. A KDNP és a Fidesz szintén nemmel szavazott  a múlt héten, sőt a legereősebb ellenzéki párt névszerinti szavazást kért.

Mivel nem volt sikeres az akciójuk,  Szijjártó Péter (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) időközben tett egy utolsó kísérletet, mégpedig koherencia-zavar címén előterjesztettek egy módosító-indítványt, mely "visszavonná" a 13-havi nyugdíjak limitálását. Vagyis minden maradt volna a régiben. Egy "kreatív házszabály-értelmezéssel" pedig elérték, hogy a T. Ház ismét szavazzon a kérdésről - közvetlenül a költségvetést megalapozó jogszabályok zárószavazása előtt. Az ellenzéki képviselők indoklása úgy szólt: "a 13. havi nyugdíj elvétele helyett a miniszteri fizetéseket, valamint az állami cégek igazgatóságainak és felügyelőbizottságainak létszámát és az ott adott fizetéseket kellett volna csökkenteni". (Noha koherencia-zavarra, azaz "pontosítársa" való hivatkozással tartalmi módosításra az utolsó fázisban már nincs is lehetőség.)

Az Országgyűlés többsége azonban (209-166 arányban) leszavazta a Fidesz-KDNP módosítást, azaz a  13. havi nyugdíj korlátozásának a megszüntetését - a szocilistákkal, ahogyan egy hete a "szuperkedden", ezúttal is a szabad demokraták szavaztak együtt; az azonnal utána következő zárószavazáson pedig a döntést megerősítették (208 igennel), s ehhez a szocialistáknak szintén a szabad demokraták biztosították a támogató voksokat. Az SZDSZ részéről már két hete tudatták: a liberálisok számára nincsenek tabuk. Más kérdés: Fodor Gábor elnök valamint Hankó Faragó Miklós képviselő a végső szavazáskor nemet mondott a teljes megszorító csomagra.

Rögzített minimálnyugdíj, parányi családi pótlék emelés

A szavazás után biztos, hogy a 62 év alatti nyugdíjasok nem kapnak jövőre 13. havi nyugellátást és a többiek is csak havi 80 ezer forintot legfeljebb. A családi pótlék összege alig emelkedik: az egygyermekeseknek egyáltalán nem, a többieknek 100 vagy 200 forinttal. A csomag rendelkezik a közszférában dolgozók illetményének befagyasztásáról és a 13. havi fizetés megvonásáról is. A szavazással elfogadták a honatyák azt is, hogy a minimálnyugdíj mértékét a kormány határozza meg a jövőben - ez egyet jelent azzal, hogy a számos szociális ellátás alapját jelentő ellátási minimum nem emelkedik január elsejétől.

Ugyanakkor gondoskodtak a honatyák a költségvetést nem terhelő osztogatásról is: bevezették a védendő fogyasztó fogalmát. Ők olyan szociálisan rászoruló emberek, akiknél nem lehet majd kikapcsolni a gázt vagy a villanyt akkor sem, ha nem fizetnek. A cehet tehát ez esetben a közszolgáltató cég, illetve annak többi ügyfele, fogyasztója állja. S szintén a népszerű intézkedésen rövidke sorába tartozik az, amely kiterjeszti jövőre a rászorulók esetében az ingyenes iskolai étkeztetést a 6. osztályos tanulóknál.

Átment az adócsomag is

Az Országgyűlés 198 igen szavazattal, 181 ellenében  megszavazta az adó- és járuléktörvények módosítását is. Itt az MDF biztosította a többséget a kabinetnek: az MSZP, Gyenesei István önkormányzati miniszter, Császár Antal független képviselő, valamint öt MDF-es honatya (Herényi Károly, Csapody Miklós, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, és Pettkó András) voksával.

Három demokrata fórumos, Csáky András, Hock Zoltán és katona Kálmán viszont a "nem" gombot nyomta meg. A szabad demokraták egységesen nemmel szavaztak - s egyúttal saját adótörvény-módosító javaslatokat nyújtanak be az Országgyűlésnek. (Az adócsomagot a Liberális Gazdasági Kabinet készíti el, s erről egyeztetést szeretnének - holott a parlament már elfogadta az adótörvényeket.)

Kóka János frakcióvezető már vasárnap az adótörvények elutasítására hívott fel: az SZDSZ szerint a kormány által előterjesztett adótörvény-módosítások nem segítenek a vállalkozásokon, nem segítik a növekedést. A liberálisok döntését nem előzte meg nagy vita a frakción belül, hiszen azokat a módosító indítványaikat, amelyekkel valamennyit javítani tudtak volna az adójavaslatokon, már korábban leszavazta a parlament - állította Kóka János. (A költségvetés sarokszámait viszont a szabad demokarták a múlt kedden megszavazták, s december 15-én, a zárószavazáson is igent mondanak a jövő évi büdzsére. A liberális frakcióvezető szerint ezt nem befolyásolja, hogy az adótörvényeket elutasították.)

Az MDF-frakció álláspontját Herényi Károly frakcióvezető munkatársunknak a voksolás előtt ezt azzal indokolta: két fontos változtatást már a múlt héten megszavazott az MDF-frakció, vagyis igennel voksoltak a parlamenti képviselők költzségvtérítésének a megadóztatására, valamint az úgynevezett haáláladó eltörlésére 20 millió forintos értékhatár alatt. "Nincs rá okunk, hogy most, amikor már csak egyetlen gombnyomással dönt a Ház, másképp szavazzunk" - tette hozzá Herényi Károly. Érdekesség: noha a haláladó az MDF sikersztorija, megszavazta a Ház azt a módosító-indítványt, melyet Répássy Róbert (Fidesz) terjesztett elő, hogy történetesen az öröklési illeték megszűnése ne január elsejétől legyen érvényes, hanem a törvény kihirdetésétó, vagyis már decembertől.

A Fidesz és a KDNP elutasította az adótörvényeket, viszont Horváth János és Hörcsik Richárd fideszes honatyák igennel voksoltak, ahogyan a kereszténydemokrata Molnár Béla is - ez nyilván véletlen mellényúlás volt a részükről.

Apró változások az utolsó percben

A kabinet az utolsó pillanatban még belenyúlt a csomag talán legvitathatóbb rendelkezésébe, amellyel az offshore cégek tulajdonosainak tenne igen gáláns szívességet. A cégtulajdonosok e szerint kedvezményes adózás mellett hozhatják haza külföldre menekített vagyonukat, ha azt két évre magyar vagy más uniós ország állampapírjába fektetik. Az eredeti javaslat szerint a kedvezmény először a 2009-es jövedelmek után elszámolt adónál járt volna (vagyis 2010-ben) – a technikai módosítók között most beemelték azt is, hogy már a 2008-as jövedelemadóknál, vagyis már most tavasszal is éljen ez a kedvezmény. Emellett tisztázzák: nem lehet így hazahozni bűncselekményből származó pénzt. (A korábbi megfogalmazás ugyanis nem volt túl szerencsés). S egyértelművé teszik, mely esetekben védi a jogszabály az offshore pénzek tulajdonosait büntetőeljárástól: konkrétan akkor, ha a jövedelem megszerzéséhez, befolyásához okirat hamisítás kapcsolódik (például fiktív számla használata), ha nem könyveltek le tételeket vagy nem fizettek meg adókat, illetéket utána, vagy ha a külföldön fialtatott pénz hozama után nem adóztak. Ezzel együtt az APEH nem vizsgálhatja az e forrásból származó jövedelmeket a különféle adók és a magánszemélyek vagyonosodása szempontjából.

Mindezt egyébként azzal indokolják a honatyák, hogy az országnak szüksége van arra a pénzre, amit így majd hazahoznak – igaz, hatástanulmányt eddig nem mutattak arról, mekkora lehet ez az összeg. S azt is hozzátették: az érintett cégtulajdonosok ezt már nagyon régen kérték.

Szintén a technikai – utolsó körös – módosítók között vették vissza azt a lehetőséget, hogy azok a kft-ék, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, egyszerűsített beszámolót adjanak be. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanis ez az uniós szabályok miatt nem engedhető meg.

Kis kiegészítés a cégautóadóhoz

Hozzányúltak még a céges autók magánhasználatának adóztatásához is: pontosabban adómentes természetbeni juttatásnak minősül a céges autó magánhasználata jövőre. Ez az új cégautóadóval függ össze, amely vagyonadó lesz. Azok az autótulajdonosok fogják fizetni, amelyek vagy akik költséget számolnak el a gépkocsi után – cégek és magánszemélyek egyaránt. Az adó havonta 7 ezer, illetve a 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat meghaladó autóknál havi 15 ezer forint lesz, amit le lehet vonni a gépjárműadóból, s negyedévente kell megfizetni. A bevétel a költségvetést gazdagítja.

Kicsi, de népszerű lépések

Vélhetőleg az adócsomag legnépszerűbb intézkedése az örökösödési illeték részleges eltörlése: 20 milliós öröklési értékig nem kell majd illetéket fizetni az egyenesági leszármazottaknak. Répássy Róbert (Fidesz) a technikai módosítók között ma azt javasolta, hogy a kihirdetés napjától számítva és ne csak januártól lépjen életbe ez az intézkedés – megakadályozandó az örökösödési ügyek elhúzását.

S sokaknak lesz kedvező a személyi jövedelemadó új kedvezménye: ha valaki háztartási berendezéseit javíttatja, szerelési munkát végeztet, vagy ápolónőt, bejárónőt fizet, ha számlát is kér tőle, akkor a számlaérték 30 százalékát – összesen maximum 100 ezer forintot – visszaigényelheti jövőre. (Gyakorlatilag majd 2010-ben, amikor a 2009-es jövedelmekkel elszámolunk). Az szja-kedvezményeket pedig egységesítik: 100 ezer forint lesz az összes igénybe vehető kedvezmény maximális értéke, ezt is azok használhatják ki, akik jövedelme 3,4 millió forint alatt volt (3,9 millióig csökkenő mértékben vehető igénybe).

Régóta várt változtatás a 35 százalékos osztalékadó eltörlése, jövőre már csak a 25 százalékos teher lesz – igaz, a 35 százalékot eddig sem sokan voltak hajlandóak megfizetni, inkább máshogy vették ki a cégükből a pénzt.

Igaz, hogy a normál szja-kulcsnál, és a különadózó jövedelmek 25 százalékos kulcsánál is kisebb, 15 százalékos mértékkel, de februártól adózni foglak az országgyűlési és önkormányzati képviselők a gépkocsi használatra és lakhatásra járó költségátalányok után

Új üzletágat indíthat az a lehetőség, amely szerint ha egy magánszemély Magyarországon vesz autót, de nem itt, hanem például Szlovákiában helyezi forgalomba, visszaigényelheti a regisztrációs adót. Ezzel a magyar autókereskedők járnak valamivel jobban: ők adhatják el azokat az autókat is, amelyek a kedvezőbb adószabályok miatt szlovák rendszámmal futnak majd.

A cégeknél alig változik valami

A cégek életét egyébként nagy volumenű dolgokban nem befolyásolja az új adócsomag. Egységesítik a járulékalapokat, ami egyszerűbb adminisztrációt és esetenként valószínűleg a járulékteher változását is jelentheti. Az adócsalás leginkább elterjedt formái ellen jövőre még több és hathatósabb eszközzel harcolhat az APEH: 500 ezres büntetés járhat a boltvezetőnek, ha nem adnak számlát, vagy a személyzetisnek, ha feketén foglalkoztatnak valakit. Szándékos adócsalás esetén az adóhiány 75 százaléka lesz az adóbírság (eddig legfeljebb 50 százalék lehetett). A számlát az evás és más átalányadózó vállalkozásoknak is gyűjteni kell elvileg – a hatóság által vélelmezett beszerzés értékének 20 százaléka lehet a bírság, ha nincs bizonylat.  Szintén 20 százalék lesz a bírság akkor, ha egy cég 250 ezer forint feletti tételt készpénzben fizet ki egy másik cégnek – ezt jövőre átutalással kell majd megtenni. S korlátot szabnak a céges házipénztáraknak is, amelyek nagysága az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka lehetne, legalább 500 ezer forint.

Nagyobb lesz a szigor az adószám felfüggesztéseknél is: már határozott időre is mód nyílna erre. Mégpedig akkor, ha valaki egy éven túl nem fizeti be adóját vagy nem adja be bevallásait, valamint, ha 60 napra bezáratják üzletét, illetve eltiltják tevékenységétől. Az adószám utóbbi esetben 60 napig nem „élne”, a mulasztóknál pedig addig, amíg be nem fizetik a pénzt vagy be nem adják a bevallást – az sem lenne mentség, ha valaki részletfizetésre kap engedélyt. Ettől függetlenül is több esetben élhet majd az APEH az adószám felfüggesztésével, például akkor is, ha nincs postaláda és ezért nem lehet kézbesíteni a hivatalos papírt. A vállalkozóknak tehát érdemes lesz figyelni, hogy él-e partnereik adószáma, mivel a felfüggesztés ideje alatt kiállított számla érvénytelen, így áfát sem lehet visszaigényelni utána.

Új rendszer a jövedelemadó bevallására

A magánszemélyek ismét új szja-bevallási rendszerrel ismerkedhetnek meg: az adóhatóság egy, az eddiginél egyszerűbb módon számítja majd ki annak az adóját, aki azt kéri (és megfelel a feltételeknek). Emellett újra kötelező lesz a munkáltatónak az alkalmazottak adóbevallását elkészíteni. Könnyítés, hogy 100 ezer forintig maga az adózó nyilatkozhat majd, ha részletekben szeretné megfizetni adóját. S ha valakinek túlfizetése lesz, akkor azt egy esetleges végrehajtás vagy adóhiány esetén átvezetnék arra az adószámlára, ahonnan nála hiányzik a pénz.

Gyurcsány Ferenc és Veres János a szavazás megkezdése előtt a parlamentben
Gyurcsány Ferenc és Veres János a szavazás megkezdése előtt a parlamentben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.