Még a válsággal is jól jártak az amerikai nagybankok

A Ctitgroup 20-, míg a Wells Fargo 25 milliárd dollárt fizet vissza a szövetségi államnak. Az amerikai bankoknak nem tetszik az állami ellenőrzés, ezért inkább nyereségük terhére visszafizetik a szövetségi hiteleket, hogy kifizethessék a milliós prémiumokat a bankvezéreknek. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az USA nagybankjai jól jártak a válsággal: három bank uralja a piac nagy részét.

 Néhány órával a Citigroup hétfői bejelentését követően - amelyben 20 milliárd dollár állami hitel visszafizetését tette közzé - , a Wells Fargo is bejelentette, hogy kiegyenlíti az amerikai szövetségi állammal szembeni 25 milliárd dolláros tartozását.

A Citibank branch is seen in New York February 23, 2009. U.S. regulators promised on Monday to prop up struggling banks if needed and said lenders should remain in private hands, even as a source said Citigroup was in talks to give the government a g
A Citibank branch is seen in New York February 23, 2009. U.S. regulators promised on Monday to prop up struggling banks if needed and said lenders should remain in private hands, even as a source said Citigroup was in talks to give the government a greater stake. REUTERS/Shannon Stapleton (UNITED STATES)

A San Franciscó-i székhelyű bank szóvivője, aki hétfőn tőzsdezárás után hozta nyilvánosságra a Wells Fargo közleményét, hangsúlyozta: a Citigroup lépése nem gyakorolt nyomást rájuk, ezt már régóta tervezik. A bank 10,4 milliárd dollár értékben új részvényeket bocsát ki, és részben ebből fedezi a visszafizetést. A hitel visszafizetése a Wells Fargo negyedik negyedéves eredményeit erősen érinti, annál is inkább, mert 1,4 milliárd dollár osztalékot fizetnek ki az államnak. 

Hétfői bejelentése szerint 20 milliárd dollár állami hitelt fizet vissza a Citigroup: részvénykibocsátás keretében 17 milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy a hitelt folyósító, állami segélycsomagból, a TARP programból jövőre kiléphessen, amelyből több részletben 45 milliárd dollárt hívtak le a pénzügyi válság kitörésekor. Az utolsó részletet úgy folyósították, hogy az állam 25 milliárd dollár erejéig részvényese lett a Citigroupnak. A részvénycsomag értéke időközben közel 30 milliárd dollárra nőtt.

A Citigroup mellett a Wells Fargo volt az utolsó nagy amerikai bankház, amely még nem egyenlítette ki állami tartozását. A J.P. Morgan, a Morgan Stanley, illetve a Goldman Sachs már a nyáron visszafizette állami hiteleit. A nagybankok azért igyekeztek a hitelek visszafizetésével, mert így kikerülnek a szigorú állami ellenőrzés alól, tehát maguk határozhatnak a menedzseri bónuszkifizetésekről.


A nagybankok, úgy tűnik, jól jártak a válsággal: egy sor szövetségileg levezényelt egyesülés nyomán több, nehéz helyzetben lévő társukat "lenyelték", így erősítették piaci helyzetüket. Nagyobb befolyást szereztek a fogyasztói hitelezésben és több profitra is szert tehetnek. A Wachoviát bekebelező Wells Fargo vagyona például 43 százalékkal növekedett.

A hatalmas mértékű tőkekoncentrációt jelzi, hogy a J. P. Morgan Chase jelenleg az Egyesült Államokban a banki letétek több mint egytizedét birtokolja, és ugyanilyen hányaddal rendelkezik a Bank of America és a Wells Fargo is. Ez összesen 2.200 milliárd dollárt, az összes letét 34 százalékát jelenti. Ez a három bank, valamint a kormány által megmentett és jelenleg még résztulajdonolt Citigroup folyósít minden második jelzáloghitelt és ők bocsátják ki a hitelkártyák kétharmadát.

A Szövetségi Hitelbiztosítási Intézet (FDIC) szakértői szerint ennek a folyamatnak két káros következménye is van. Egyfelől a fogyasztók választási lehetőségei, így a verseny is csökken, másfelől a korábbinál is jobban összefonódó nagybankok úgy érezhetik, a kormány baj esetén mindig megmenti őket.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.