Még mindig úgy eszünk, mint a sportolók
Több mint harmadával csökkent a magyar háztartások által megvásárolt élelmiszerek mennyisége a rendszerváltozás óta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A magyar háztartások ma 27 százalékkal kevesebb húst és húsfélét, 22 százalékkal kevesebb tej- és tejterméket és 41,3 százalékkal kevesebb tojást vásárolnak. Mindez a termékkör átrendeződésére is utalhat. Például ha 23,6 százalékkal csökkent a megvásárolt cereáliák mennyisége, ez egyenértékű azzal, mintha 15,6 százalékkal csökkenne a bevitt zsiradékok mennyisége.
|
Egyre több nap, mint kolbász
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A vásárlási adatokból kalkulált egy főre eső kalóriafogyasztás is jókora visszaesést mutat. Így 1989-ben még 3496 volt az átlagos egy főre eső kilokalória-fogyasztás, addig ez 2013-ra 2921-re csökkent. Ez arra is utalhat, hogy a lakosság már minden bizonnyal sokkal kevésbé pazarol, mint korábban. Igaz, még a most kidobott élelmiszer-mennyiség sem lehet kevés: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon évente kétmillió tonna élelmiszer kerül a szemétbe.
A KSH részletes, vagyoni helyzet alapján lebontott élelmiszer-fogyasztási adatai szerint utóbbi pár évben főleg a közép- és felső középosztály fogta vissza leginkább a gyeplőt és vásárolt a korábbinál jóval kevesebb élelmiszert.
Ugyanakkor nem fogyasztunk most sem kevesebbet, mint korábban. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) tudományos bizottságának elnöke szerint keveset csökkent a ténylegesen bevitt energia mennyisége. Kisebb a cukor- és a zsírfogyasztás, ami egyértelműen kedvező változás, ahogy az is, hogy 2010 óta a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás kismértékben nő. Ugyanakkor a tej-tejtermékek fogyasztása jelentősen visszaesett az utóbbi években, ahogy a szénhidrátok, elsősorban azok összetett formáinak fogyasztása is jóval kevesebb, mint az ajánlott lenne.
A KSH adatait kommentálva a szakember arra figyelmeztet: egyértelműen kitűnik a magasabb és alacsonyabb jövedelmű háztartások táplálkozása közti különbség. A szegényebbeknél sokkal nagyobb szerepet kapnak az olcsó kalóriaforrások, mint például a zsiradékok vagy a krumpli. Ennek nagyon komoly egészségügyi kockázata is van. Az eltelt években némileg csökkent kalóriabevitel ellenére a magyarok zöme még így is jócskán többet eszik az ajánlottnál – mondja Szűcs Zsuzsanna. A magyarok zöme annyit eszik, mint egy sportoló, miközben a lakosság öt százaléka mozog aktívan napi szinten. A felnőttek 65, a gyerekek 20 százaléka túlsúlyos.
Megváltoztak az étkezési szokások is – derül ki a GfK Hungária piackutatásából. Csökkent a napi étkezések száma: kevesebben reggeliznek, visszaesett a meleg ebédet fogyasztók aránya. Megugrott a tízóraizók és az uzsonnázók száma és a gyors munkahelyi szendvicsezések vették át a vezető szerepet.
