Meddig kell a kormánynak az IMF pénze?

A magyar kormány ugyan idő előtt visszafizethetné az IMF-től 2008-ban felvett hitelt, ám a tőkepiaci folyamatok óvatosságra inthetik.

A kormány vizsgálja az IMF-hitel előtörlesztésének lehetőségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a három évet értékelő sajtótájékoztatón. A pénz – amint azt a jól értesült Magyar Nemzet megírta – rendelkezésre állna. Ezt a miniszter is elismerte, hozzátéve: nem született döntés az ügyben. Szavai szerint ez kamatszámítás kérdése.

Varga Mihály
Varga Mihály

A szaktárca a kormánypárthoz közel álló lapnak ennél szókimondóbban fogalmazott. Azt írták: „a hitelpiaci válság hatására felértékelődött a tartalékok szerepe. A tartalékok és az év elejei jelentős többletkibocsátás révén együttesen az állam számára rendelkezésre áll az év során még esedékes, devizában felmerülő fizetési kötelezettségek fedezete”.

A közelmúltban Varga úgy nyilatkozott, hogy tesznek még olyan lépéseket, amelyek az adósságszintet javítják. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett kölcsön visszafizetése egyáltalán nem lenne megrázó summa: összesen még 2,4 milliárd eurónyi kölcsönt kellene visszautalni a Nemzetközi Valutaalap számára.

Ezt könnyen össze is tudná rakni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – devizaforrás van bőven. Nincs is szükség újabbra. Varga a sajtótájékoztatón azt mondta: nem várható, hogy Magyarország "egy-két napon" belül ismét devizakötvényt adjon el. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelik a piaci körülményeket, és készenlétben állnak. Piaci körök szerint az egy-két napból hónapok is lehetnek, ami akár azt is jelentheti, hogy idén már nem lesz kibocsátás. Elemzők szerint ez látszik most a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

A kormány számára kulcskérdés, hogy a külső függést, a devizakitettséget mérsékelje – ezért nem várható újabb kibocsátás. Az IMF-hitel gyors visszafizetése mellett szól az is, hogy így csökkenthető a bruttó államadósság mértéke. A befektetők – a politikai elemzők és az uniós hatóságok – ugyanakkor iránymutató adatként ezt figyelik. Ez pedig a kormány elmúlt években tett ígéretei ellenére sem olvad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első negyedéves adatai szerint március végén a GDP-arányos államadósság 82,2 százalékra ugrott – éppen a tartalékok növekedése miatt. 

A Magyar Nemzet számítása szerint, ha a 2,4 milliárd eurónyi összeget visszafizetné Magyarország, akkor a államadósság bőven 80 százalék alá, 79,7 százalékra esne. A gyorsabb lezárás okozta presztízsnövekedés mellett költségvetési előnyökkel is járna. Az EIB-től kapott kölcsön olcsóbb, mint az IMF-é, ez pedig vonzó érv lehet – vélhetően erre utalt a miniszter is.

A tőkepiacokon ugyanakkor egyre nagyobb viharok készülődnek, ami óvatosságra intheti a kabinetet. A kötvényhozamok emelkedése, az amerikai pénzpumpa várható leállásáról szóló hírek szaporodása a tartalékok növelésére késztethet. így bármily csábító is volna visszafizetni az IMF-hitelt, spórolni a kamatokon és szépíteni a mutatókat, lehet, hogy mégis érdemes várni ezzel a lejárat időpontjáig. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.