Matolcsy újabb nagy húzása

Meglepőt húzott ezúttal a Matolcsy György vezette Monetáris Tanács, amely mai ülésén húsz bázisponttal 3,80 százalékra csökkentette az irányadó rátát, véget vetve ezzel a pont egy éve megkezdett, és 25 bázispontos szeletekben végrehajtott kamatvágási sorozatnak.

Igaz, maga a csökkentési ciklus ezzel még messze nem érte el mélypontját. A fékezőrakéták begyújtását már a júliusi, 25 bázispontos kamatvágás után bejelentette a jegybankelnök, amikor rendkívüli sajtótájékoztatóján stratégiai fontosságú döntésként vezette elő, hogy a jövőben a világ vezető központi bankjaihoz hasonlóan ők is előremutató megjegyzésekkel segítik majd a piac tisztánlátását, felismerve, hogy a kiszámíthatóságnál semmi sem fontosabb a befektetők számára. Ígérete szerint a reálgazdasági folyamatokat ezentúl jobban figyelembe veszik a monetáris politika alakításánál, mivel az MNB törvényi kötelezettsége, hogy eszközrendszerével segítse a gazdaság és a foglalkoztatás bővülését - amennyiben az nem megy az elsődleges cél, az árstabilitás és a pénzügyi rendszer stabilitásának rovására.

Matolcsy akkor jelentős kommunikációs zavart okozott kijelentésével, miszerint az ideális kamatszintet 3-3,5 százalék közé tette, amit a piac komolyan is vett. A monetáris tanács részéről Pleschinger Gyulának kellett utána elhatárolódnia főnökétől, mondván: szikár magánvéleményként szabad csak értelmezni Matolcsy szavait. Ehhez képest a kamatdöntő ülés később publikált jegyzőkönyve szerint tökéletes összhangban, 7-0 arányban szavazták meg az irányadó ráta csökkentését.

Amennyiben a tanács a mostani, a piaci konszenzust tíz bázisponttal meghaladó kamatcsökkentés helyett még nagyobbat húzott volna, azzal saját dolgát nehezítette volna meg, hiszen nem maradt volna tere a további kamatvágásokra, és nem tudott volna reagálni az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) likviditásbővítő programjának őszre várható kivezetésére. A húsz bázospont viszont azt jelenti, hogy szeptemberben tényleg szünetet tarthat a Monetáris Tanács.

A piaci mozgásokat, a befektetői hangulatot az utóbbi hónapokban már egyértelműen a havi 85 milliárd dolláros amerikai kötvényvásárlási program sorsa felett érzett aggodalom határozza meg, ennek jegyében tűnt el május óta ezermilliárd dollár a feltörekvő országok – közte Magyarország – piacairól, s emelkedtek ismét a fellegekbe az állampapírhozamok. Elemzők biztosak a kamatcsökkentési sorozat folytatódásában, többségük az év végéig még 10-10 bázispontos vágásokat vár azzal a megkötéssel, hogy a Fed óvatosan, fokozatosan vonul vissza a piacokról, s a kötvényvásárlások visszafogásával nem vált ki szélsőséges reakciókat.

Hazai akadálya a további kamatcsökkentéseknek nincs, az inflációt a rezsicsökkentésekkel két százalék alá sikerült beszorítani, a pénzromlási ütem felgyorsulásának semmi jele sincs, hiszen a beruházások mélyponton vannak, a fogyasztás pedig stagnál, mert a reálbérnövekményét inkább a bankba viszi a lakosság. A forintárfolyam elszabadulása, a háromszázas szintet körbetáncoló euró ugyanakkor folyamatos veszélyforrást jelent. A 3,50 százalékra lenyomott kamatszint komoly kockázatokat is hordoz, hiszen ha egy külföldi negatív hírre begyűrűző pánikszerű eszközeladási roham lavinaszerű forintgyengülést indít el, akkor az MNB kamatemelésre kényszerül, ezzel viszont saját hitelességét veszítheti el.

A határidős kamatlábpiac már csupán 10 bázispontnyi további kamatvágást áraz. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. Szerinte a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek.

Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, sor kerülhet további 10-20 bázispontos kamatcsökkentésre, azonban a 3,50 százalék alatti szintekre nem látunk lehetőséget, az egyes kamatvágások után ezért hosszabb szünetet tarthat a Monetáris Tanács. A 20 bázispontos csökkentés ugyanakkor abból a szempontból elbizonytalaníthatja a piacokat, hogy a Monetáris Tanács a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton. A forint kisebb gyengüléssel reagált a vártnál némileg nagyobb kamatcsökkentésre, azonban a forint gyengülése jóval visszafogottabb, mint a régión kívüli feltörekvő piaci devizák gyengülése - húzza alá Suppan Gergely.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.