Matolcsy tárcája az IMF-ről és az önkritikáról

Matolcsy György tárcája szerénységre inti a Nemzetközi Valutaalapot, mondván, nem ismerték fel, hogy a tavalyi költségvetés hamis számokra épül, s a válságot sem jelezték előre. Mint mondják, a nyugdíjrendszer átalakítása nem államosítás, az mindenkinek a szabad döntésén alapult. Közleményüket szó szerint közöljük.

2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot.

Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.

A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében - a 2010. évi költségvetés készítésének idején - nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül.

Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe.

2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán.

Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.

A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása - 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja - a GDP 3,8 százaléka - a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog.

Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását "de facto államosításnak" nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.

Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.

Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.